Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

Következett a magyarázat. Valaki az első sorban, ketten pedig hátrább bó­biskoltak el szomszédjuk vállán - ez pedig tűrhetetlen! Ugyanakkor arra is volt példa, hogy a hallgatóság nemcsak nem aludt, hanem - csatlakozva a hallottakhoz - aktualizálta a hallottakat. Az egyik szatmári szanatóriumban, a hajdani Tisza-kastélyban a Zrínyiről ágáló kolléga elmondta, hogy Zrínyi milyen példaadó vezér volt: katonáit min­den szükségessel, felszereléssel ellátta, s így elérte, hogy azok nem „kel­lemetlenkedtek" a környékbeli lakosságnak. Az előadás végén a szak­szervezeti titkár még hozzászólásokat is kért. Az egyik munkás, az elő­adásra hivatkozva „interpellált", a jelenlévő gondnokhoz intézve szavait, hogy ha Zrínyi ilyen gondosan ellátta katonáit, akkor a fűtők miért nem kapják meg már hónapok óta a számukra megállapított tisztálkodósze­reket, pedig ez a hiányosság akadályozza őket az elvárt helytállásban... Egy példa a más-más gazdasági ágazatba tartozó intézmények össze­fogására, külső cég előzékeny segítésére. Vaján, a múzeumban tanácsi to­vábbképzési napot tartottak magyar szakosoknak. Előadónak Lőrincié Lajost hívták meg, s a délutáni alkalomra lehetővé tették a község lako­sainak is a részvételt. Az agilis múzeumvezető Molnár Mátyás az Akadé­miai Kiadónál elérte, hogy egyszeri bizományosi elszámolásra odaküld­tek az akkor ( 1961 végén) megjelent Édes anyanyelvünk című kötet ötven példányát. Ennek ára akkor szokatlanul magas, 50 forint volt. S végül mindenki jól járt. A járás eredményes továbbképzési napot tarthatott, a vajaiak közelről élvezhették a rádióból közismert kiváló előadót, sőt meg­vehették a könyvét is - s még dedikációit is kaptak. Ha valamilyen nagyobb vállalkozáshoz több tiszteletdíj, Budapestről gépkocsi stb. kellett, központi segítséget is kaphattunk. Osváth Béla szak­titkársága idején például ővele jött a Nemzeti Színház három vezető, Kos­suth-díjas színésze, hogy Az ember tragédiáját keresztmetszetben mutas­sa be Osváth összekötőszövegével. A nagyobb országos folyóiratok szer­kesztői, kiadói is el-ellátogattak állandó szerzőikkel, nemcsak Nyíregy­házára, hanem két-három nagyobb közeli településre is. Ilyenre a Kortárs, az Új írás, az Élet és Irodalom és a Nagyvilág is vállalkozott. A megyei, járási könyvtárak és a TIT közösen szervezték évente a könyvnapokat, s két évtizeden át, máskor is az író-olvasó találkozók sok eseményét. Ez

Next

/
Thumbnails
Contents