Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

gyobb hideget, mínusz 27 fokot. Összehasonlításul áll mellette az 1927. február 16-án mért legmagasabb februári hőmérséklet, 18,7 fok. Vagyis ugyanebben az időkörben, rövid időn belül, mintegy 45,7 foknyi szélső­séges ingadozást élhettünk át. Egy szaklap történeti visszatekintését reprodukálja a Nyírvidék 1931. jan. 21-i száma. Eszerint a XVIII. század végefelé, 1782-ben, ugyancsak februárban „Szabolts vármegyében szörnyű hideg volt, s nemcsak a víz a kutakban, hanem a középületek alatti pincékben a bor is megfagyott, any­nyira, hogy a csapok mellett tüzet kellett rakni, máskülönben a kocsmá­ros italt nem adhatott ki." Az egykori Magyar Hírmondó cikkének a be­fejezése sem szívderítő. Eszerint „könnyű elgondolni, hogy megfagyott embereket is sokat találtak az utakon." Ilyenre, a pontos szakkifejezés szerinti fagyhalálra nemcsak a régmúlt idők szolgáltatnak adatokat. Egy hivatalos feljegyzés szerint pl. M. A. 49 éves Újszőlő utcai lakos, a városban, 1946 októberének 16. napján szen­vedett ki teljes kihűlés következtében. Lám, a mostani években rendeleti­leg szokásos, hogy okt. 16-án kezdik el hivatalosan a fűtési szezont, - de hogy aznap olyan szörnyű hideg legyen, az már szinte meseszerű ritka­ságnak tűnhet. * A tél öröme a hó: a gazda megelégedetten veszi tudomásul, hogy a ve­tésnek „paplana" van, s hajon is a nagyobb hideg, aligha lesz fagykár. A gyerekek különösen kedves szórakozása ilyenkor a hóember állítása, a hógolyózás, a szánkázás az Erdei kitérő melletti Hármasdomb környékén vagy másutt. De hoz a hó bajt is, gondot is. Nemcsak a ház körüli takarítás kénysze­rűségével, hanem például a hóviharok közlekedési veszélyeivel. Száza­dunk elején az 1899-i havas telet emlegették, 1907-ben ezt már feledésbe borította az ekkori, négy napig tartó ítéletidő. Majd 1928-ban olvashatunk megint aggasztó tudósításokat: a pesti vonat Új fehértónál, a miskolci Gö­rögszállásnál, a mátészalkai Máriapócs előtt, a záhonyi Demecser és Gégény között vesztegel tartósan; a kisvonat már előbb leállította forgal-

Next

/
Thumbnails
Contents