Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Mik azok az Örökösföldek? Bevezetésül: päzsitßldeknek, prém- vagy peremföldeknek azokat a rendszeresen meg nem művelt földeket tekinthetjük, amelyek Nyíregyháza város keleti és nyugati határán húzódnak végig, a város hosszában, észak-déli irányban. A nyugati részen elválasztották ezek a földek a város részét a szentmihályi út menti szállásföldektől, a bokortanyák rendszeresen megművelt, egyéni-családi tulajdonban lévő földjeiktől. A keleti részen pedig az orosi határ és a város között húzódó területekről van szó. Ezeket általában közlegelőknek használták, olykor azonban egyéni bérlet gyanánt, kisebb-nagyobb parcellákban sorsolás (nyílhúzás) formájában osztották ki évenként. Ez a művelet január első napjaiban ment végbe: amikor a gazdák már lebonyolították a Vízkereszt körüli cselédfogadásokat, és a város képviselőtestülete is befejezte a szegődtetéseket. Maguk a földek meglehetősen változó értékűek, olykor vízállásos, mocsaras területek. Nemegyszer előfordult, hogy az évenkénti árveréseken kevesebben jelentkeztek, mint amennyi földet bérelni lehetett volna. * Ami a földek 1854-beli „kiárusítását" illeti, annak oka az a császár aláírásával érkezett parancs, amelyik lényegében felhívás egy osztrák nemzeti kölcsön támogatására. Ezt szinte a legelső időktől csak kényszerkölcsön néven emlegetik az iratok. Július 24-én történt az első városi tárgyalás ezügyben: akkor 100 ezer forintot ajánlott meg Nyíregyháza vezetősége. Magának a kölcsönnek az aktualitásáról Lukács így ír: „E kölcsön tudvalevőleg a keleti háború alkalmával köttetett, midőn a Rotschild consortiummal az 500 milliós kölcsön megkötése nem sikerült, s Brück, osztrák miniszter pendítette meg s realizálta e nemzeti kölcsön eszméjét, angol s francia minták szerint." 1854. augusztus 15-én a községi tanácskozmánynak újra össze kell ülnie Trsztyánszky Sámuel főbíró vezetése alatt, Rózsahegyi István es. kir. megyei biztos és Újhelyi (Vihelyi) Róbert, helybeli cs. kir. főszolgabíró jelenlétében. A megajánlott százezer forintot kevesellték: ezt a felsőbbség