Fazekas Árpád: Rácz István emlékezete. Forradalom Nyíregyházán - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 10. (Nyíregyháza, 2001)

Egy magyar tanár - Rácz István - (Dandos Gyula verse)

Egy magyar tanár - Rácz István ­Dandos Gyula, a Kossuth Gimnázium IV. b. osztályának tanulója és 56-os diákvezér szeretett Tanárának, földijének és harcostársának letartóztatásá­ról verset írt, amelyet röplapon terjesztettek: Mint lankadt vetés május záporát, Úgy leste lelkünk minden kis szavát, és hangosabban dobogott szívünk, ha vérforraló hangja megzendült. Szavai mögött a komor jelen tárult fel tisztán, búsan, sötéten, s a kimondatlan szó ott lebegett: örökké rabul élni nem leheti S mikor a magyar bánatok fölött sóhajtozó szél bősz viharrá nőtt, ott menetelt a legelső sorban gondtól megtörve, lelkesen, bátran. S most, - amikor a szent forradalom már-már haldoklik és szovjet szurony vagdossa egyre hűlő tetemét ­Őt is elfogták, s bilincsbe verték. Azt hiszik talán, a rablánc hangja hitét megtöri, és elhallgattatja? Azt hiszik talán, a lakaton át nem hallja árva népe jajszavát?

Next

/
Thumbnails
Contents