Fazekas Árpád: Rácz István emlékezete. Forradalom Nyíregyházán - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 10. (Nyíregyháza, 2001)

56-os mártírok és hősi halottak az Északi temetőben

„Szemünk fénye voltál Szerettél bennünket, Eltemettük veled Minden reményünket. " Azóta már a Szülők meghaltak. Tény azonban, hogy az apa: a rakamazi sváb Schemnitczky Mihályból 1943-ban névmagyarosítással Solymosi Mihállyá változott, késó'bbi kétszeres sztahanovista művezető', a forradalom idején az SZÁÉV nagy befolyású munkástanácsnak elnöke lett. 6-7. Szilágyi Lászlót (1924-1958) a Megyei Forradalmi Bizottság elnökét és helyettesét, Tomasovszki Andrást (1953-1958) a nyíregyházi Megyei Börtönben akasztás útján végezték ki 1958. május 6-án. Ávósok felügyelete mellett ásták el „ismeretlen helyre" (a XXVIII. parcellában), majd 1989. október 6-án ünnepélyes gyászszertartással el is temették őket. Az Északi temető főbejáratánál, a Nemzeti Megbékélés Parkjában 1991 május 6-án (kivégzésük érfordulóján) felavatott szép bronz emlékművüket Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. 8. Rácz István (1904—1966) 1956-ban Nyíregyháza város vezetője volt. Büntetése a 3 évi börtön leülése után is folytatódott. A forradalom elvesztése miatti bánatában és sorsának kilátástalansága miatt 1966. aug. 2án meghasadt a szíve (aorta-repedés). A XXXII. parcella 353. sírhelyén nyugszik. 9. Tóth János, 27 éves, rendőrőrmestert 1957. január 3-án szolgálatban a mándoki erdőben lelőtték. Lakóhelyén, Tiszakanyáron temették el. Később özvegye Nyíregyházára költözött, s a férje sírját áthelyeztette az Északi temető XIII. parcella 258. sírhelyére. Idézem a hősi halott rendőrtiszt (post morten alhadnagy lett) sírfeliratát: „Elraboltak tőlünk Ó, te kedves lélek Hiába várunk nem jössz Hozzánk többet