Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
V. A visszarendeződés évei (1955-1956)
A tsz-ek számszerű fejlesztésének megyei terve magán hordozza mindazokat a hibákat, amelyeket az ötvenes évek terveitől megszoktunk. Igen rövid idő alatt irreálisan magas számokat kíván teljesíteni, nem törődik az előkészítéssel, szó sincs a „lenini önkéntesség" és fokozatosság elvének betartásáról. A településeket mint valami sakkfigurákat kezeli és természetesen most is uszít a kulákok ellen. A legfőbb bűne persze az, hogy nem számol az emberekkel, nem látja, hogy az íróasztal mögött meghozott döntések sorsokat, egzisztenciákat érintenek. Évszázadokon át kialakult munkastílust, munkamorált, gazdálkodási formát törölnek el és helyébe csak rózsaszín felhőket ígérnek. 1956. március 10-re a fejlesztési terv első szakaszát a megye lényegében teljesítette. Tizenegy új termelőszövetkezet és egy termelőszövetkezeti csoport (I. típusú) alakult és hat előkészítő bizottság. A szövetkezetekbe kényszerített családok száma 2 582, a tagok száma 3 698, a bevitt földterület 6 199 kh. A családok számához viszonyított viszonylag csekély földterület jelzi, hogy elsősorban földnélküli parasztok, illetve állami alkalmazottak, funkcionáriusok léptek be, a középparasztok száma mindössze 314 fő. 19 A kényszer hatására az állami alkalmazottak aláírták a belépési nyilatkozatot, föld nélkül beléptek, míg a földterülettel rendelkező családtagok továbbra is egyénileg gazdálkodtak. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésén túl megszületett a megye mezőgazdaságának távlati fejlesztési terve is az 1956-1960 közötti időszakra. A növénytermesztésben meghatározták az egyes terményféleségek termesztési módját, így a szántóterület 33 %-át a kenyérgabona, 5 %-át a kalászos takarmánygabona, 18 %-át a kukorica, 12 %-át a burgonya, 15 %-át a szálas-takarmányok, 12 %-át egyéb növények termelésére kell fordítani. 1960-ig, a II. ötéves terv időszakában fontos célkitűzés volt a termésátlagok emelése is. A tervezet a kalászosokét 15 %-kal a kukoricát 30 %-kal a burgonyát 80 %-kal (!!!) a cukorrépát 40 %-kal a dohányét 15 %-kal kívánta emelni. A nyírségi futóhomokon nagyarányú fásítást terveztek, 10 év alatt mintegy 50 kh-ot kívántak betelepíteni. Folytatni akarták az 1950 óta tartó gyümölcstelepítést is. 1956-ig mintegy 10 000 kh. telepítésre került sor, ebből 5 000 kh-at az állami gazdaságok, 4 000 kh-at a tsz-ek, 1 000 kh-at az egyéni gazdaságok telepítettek. 1960-ig még további 12 000 kh telepítését irányozták elő, melyben a téli alma a meghatározó. 2 " 19 UO. 20 UO.
