Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 1. Átmeneti engedmények

VII. fejezet A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÁTSZERVEZÉSÉNEK BEFEJEZÉSE (1957-1961) 1. Átmeneti engedmények A magyar mezőgazdaság történetében az 1956-os forradalom minőségileg más volt, mint az 1953-as reformkísérlet. Nem csupán javítani akarta a nyilvánvaló hibákat, hiányosságokat, de gyökeres változtatásra, rendszerváltásra törekedett. A forradalmárok által megfogalmazott célkitűzések között a kis- és középbirtokok visszaállítása szerepelt. Vagyis a mezőgazdaságban az 1945 utáni birtokstruktúra helyreállítása. Arra a kérdésre, hogy ha győz a forradalom sor kerülhetett volna-e a nagybirtokok, egyházi földek, mezőgazdasági üzemek tulajdonosainak valamilyen szintű kártalanítására is, természetesen nem tudunk válaszolni. Csak sejthető, hogy ezt a problémát az 1990 utáni rendszerváltáshoz hasonlóan kezelte volna a koalíciós kormány. A forradalom leverése után a Kádár-kormány számára létfontosságú volt a falu hangulata, a parasztság magatartása. Ezért maradtak érvényben a Nagy Imre-kormány termelést segítő rendelkezései, illetve születtek újabbak is a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány részéről. Megszüntette a kötelező tűz- és jégkárbiztosítást, mely korábban a jövedelem elvonásának burkolt formája volt. Engedélyezte a vetésterület szerkezetének szabad megválasztását. Módosította a mezőgazdasági árrendszert, ez a kötelező beszolgáltatás eltörlésével a mezőgazdasági termékek árának jelentős emelkedését eredményezte. Lényeges változtatás volt, hogy engedélyezték a termőföld szabad adás-vételét 2,88 hektárig és átmenetileg felfüggesztették a tagosításokat is. A párt és a kormány legfelső vezetésében nem volt teljes az egyetértés a könnyítéseket illetően. Többen úgy gondolták, ezek visszalépést jelentenek a szocialista forradalom szempontjából. Az új hatalom mégis vállalta ezeket, mert 1956-57-ben főként a népi hatalom megszilárdítását tartotta fontosnak. Még azon az áron is, ha átmenetileg megerősödik a kisárutermelő szektor és ez bizonyos mértékig gátolja majd a szövetkezetek szervezését. Mert a Kádárkormány erről egy percig sem mondott le.' A magyar parasztság mindenesetre tette a dolgát. Országosan 1,4 millió hektáron elvetették az őszi búzát és a következő évben csaknem 2 millió tonnát takarítottak be (1570 kg/ha).

2 1 Fehér Lajos: A mezőgazdaság szocialista átalakításának és a termelőszövetkezetek megszilárdításának hazai tapasztalatai és feladatai. Budapest, 1960. 13. o. 2 Romany Pál: Az agrárpolitikai tézisektől a nemzeti agrárprogramig. In: A magyar agrártársadalom a jobbágyfelszabadítástól napjainkig. Szerk.: Gunst Péter. Budapest, 1998. (a továbbiakban Romany, 1998.) 358. o.