Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

V. A visszarendeződés évei (1955-1956)

Az osztályellenség tevékenysége a jelentések szerint a Központi Vezetőség március 2-4-i határozata után megélénkült. Vitka községben a Széchenyi tanyán, ahol új tsz-t akartak szervezni a járási kiküldött előtt olyan megnyilvánulást tettek a helyiek, hogy ha még egyszer kimegy megfaragják. így fenyegették meg a párttitkár elvtársnőt is, neki meg azt mondták, hogy ha a tsz megalakul, leütik este. Vásárosnaményban már két ízben felgyújtották a tsz szalmáját és lóheréjét, mert nem akartak belépni a tsz-be. Ugyanitt, a Vörös Csillag tsz-ben néhány hete a tsz könyvelőjénél megjelent két álarcos és a könyvelő iratait elvitte. Nyíregyházán Polyák bokorban I. típusú szövetkezetet akartak alakítani, de az osztályellenség röpcédulát szórt és megakadályozta. Kislétán azt a rémhírt terjesztették, hogy Nagy Imre miatt bejönnek az angolok és először is a tsz-tagokkal számolnak le.'

3 A képlet egyszerűnek tűnik, mert ahol a megyei vezetés a szövetkezetesítéssel szembeni paraszti ellenállást észlel, ott az osztályellenség aknamunkájáról beszél. Holott igazából arról van szó, hogy a megye parasztsága igyekezett minden módon ellenállni a gondolkodásától idegen gazdálkodási forma bevezetésének. A már működő tsz-ek pedig egyáltalán nem tették vonzóvá magukat, gondjaikkal problémáikkal inkább elriasztották a parasztot a belépéstől. A kollektivizálással szembeni ellenállás a megyei vezetésnek a legtöbb problémát a korábban már részletezett okok miatt, a Nyírbátori járás településein okozta. Az itteni szervező munkára ezért a járási párt és tanácsi vezetés különös gondot fordított. A várt eredmények azonban elmaradtak és a megyének küldött jelentések még az esztendő végén is csak a hibákról, a hiányosságokról, a működő tsz-ekben uralkodó zűrzavarról árulkodnak. Nincs minden tsz-ben kollektív vezetés, például ilyen a piricsei Békeszerető Tsz és a nyírmihálydi Kossuth Tsz. Más termelőszövetkezeteknél is komoly hiányosságok tapasztalhatók a közgyűlések megtartásában, mert alacsony a beszámolók színvonala - ilyenek a teremi Béke, nyírbogáti Hunyadi, nyírlugosi Sztálin tsz-ek. Több tsz-ből ki akar lépni a tagság, mert nem ismertették velük a szövetkezet gazdasági problémáit, adósságát. A munkafegyelem általában meglazult, különösen megmutatkozott ez az encsencsi Ifjúság, a nyírbélteki Szabadság tsz-eknél, ami azzal jár, hogy a tagok nem veszik ki részüket rendszeresen a munkából és még az is előfordult, hogy két-három nap a vezetőségnek kellett az állatokat gondozni. Az aporligeti Petőfi és a kislétai Rákóczi tsz-ekben a munkabrigádok feloszlottak. A szövetkezeti alap növelésének legfőbb akadálya, hogy a tsz-tagok jövedelmük nagy részét nem a közös munkából látják biztosítani, hanem a háztáji gazdaságokban. Általában a tagság az alapszabályban rögzítettnél nagyobb háztáji területet használ, ezt a vezetőségek maguk is támogatják. „Ezek a helytelen dolgok majdnem valamennyi szövetkezetnél megtalálhatók" — mondja a jelentés.

14 13 UO. 14 SZSZBMÖL, XXXIII. 2. MSZMP Arch. 42. f. 1/40. o.e.