Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
V. A visszarendeződés évei (1955-1956)
as Népfront-ellen is. „ Tűrhetetlen elvtársak, hogy a Hazafias Népfront elnöke Nyírszőlősön azt a kijelentést tette, hogy most már ő nélküle nem is intézkedhet sem a párt, sem a tanács! Tivadar községben a Hazafias Népfront Bizottsága egyes tagjai a pappal együtt a pártszervezetet lejáratták a dolgozók előtt és maguk akarták kézbe venni a vezetést. " 6 A községi és a járási tanácsok, pártszervezetek jelentései szintén a visszarendeződésről árulkodnak, de már megjelenik bennük a baloldali túlkapások bírálata is, amelyek a magára talált vezetésnek kellemetlenek. A Kisvárdai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága április 2l-re készíti el akcióprogramját a Központi Vezetőség március 24-i határozatainak végrehajtására. A testület saját munkája hibájaként említi, hogy sok esetben többet foglalkozott az egyénileg dolgozó parasztok problémáival, mint a termelőszövetkezetek megszilárdításával. „Mi magunk sem láttuk teljes egészében pártunk politikájának azt a helytelen jobboldali elferdítését, mely az egyénileg dolgozó parasztokat előnybe helyezte a tsz-ekkelszemben". 1 így történhetett meg - folytatja a jelentés -, hogy például Dombrádon és Zsurkon még a tsz-vezetőséget is kihagyták a termelési bizottságokból. Ennek következménye az opportunista jobboldali elhajlás, az hogy eltűrik a kulákok garázdálkodását és nem büntetik őket a beadási kötelezettség elmulasztásáért. Ugyanakkor azonban - állítja a jelentés, van olyan eset is párttagok, sőt községi funkcionáriusok részéről, mely baloldali elhajláshoz vezetne, ha idejében fel nem hívják rá a figyelmet. Példaként a szabolcsbákai és dögei tanácselnököket említi, akik a párttaggyűléseken úgy nyilvánultak meg, hogy „ most már mi jövünk és eljött a mi időnk! "* Úgy tűnik, a tanácselnököknek igazuk lett, mert alig egy hónappal a Központi Vezetőség ominózus ülése után konkrét lépésekre került sor. Megszületett az általános és részleges földrendezésről szóló tervezet, vagyis a tagosítások újbóli megindítása. A Földművelési Minisztériumban a tervezet szükségességét azzal indokolták, hogy 1953 júniusa óta a kilépések következtében megváltoztak a földhasználati viszonyok, illetve mintegy 200 községben 1953-ig nem volt tagosítás, ezért ezek alkalmatlanok a nagyüzemi termelés beindítására. Az általános, illetve részleges földrendezés, vagyis a tagosítás Vas megye után Szabolcsban érintett legtöbb községet, szám szerint 22-őt és alkalmas volt arra, hogy a félelem keltésével új tsz-eket szervezhessen a megyei pártvezetés. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo.
