Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
IV. Nagy Imre reformkísérlete - 1. A júniusi program
Törölték a kártérítések összegét a tsz-eknél és a tagoknál, ez a megyei szinten 2,7 millió Ft. Törölték továbbá 392 tsz-nél a gépállomásokkal szembeni tartozást, ez összegszerűen 5,9 millió Ft, 42 tsz-nél átütemezték a kenyérgabona kölcsönöket, ugyanakkor engedélyezték 150 vagon kenyérgabona visszahagyását a megyének. Felfüggesztették a kötbérigények és a zsákbírságok végrehajtását. Elengedték azoknál az egyéni gazdáknál az adóhátralék 50 %-át, akik befizették az évi adót. A tsz-tagok készpénzrészesedésének biztosítására a megye 3 millió Ft-ot kapott, melyet csak 1956 után kell visszafizetni. Felemelték a háztáji területét 1 holdra, ugyanakkor a 415 hármas típusú tsz-ből 102 szabadértékesítési jogot kapott. " Ezek a kedvezmények, a törlések összesen 45 millió Ft-ot jelentettek a megyének ami egy tsz-tagra vetítve 6-7000 Ft. A reformlépések tételes felsorolásából kitűnik, hogy azoknak csak a töredéke foglalkozik az egyéni gazdákkal, noha a földterület csaknem 2/3-át ők művelték. 19 A kiigazítási kísérlet leglényegesebb eleme a tsz-ekből való kilépések engedélyezése háttérbe szorul. Sőt ahogyan teltek a napok, a megyei vezetés egyre céltudatosabban tevékenykedett a kilépések megakadályozására, a tszek megtartására és megszilárdítására. Arra a kérdésre, hogy hogyan és miért kerülhetett erre sor, csak megközelítő választ adhatunk. Nyilvánvalóan létezett egy hatalmi érdekszövetség, az egyes településektől a járásokon keresztül egészen a megyei vezetésig, a párt és tanácsi káderek között, amelyik a változásoktól a saját egzisztenciáját féltette. Közöttük voltak olyanok is, akik Nagy Imre politikájában a marxista-leninista ideológiától való eltérést látták és meggyőződésből szabotálták a kormányprogramot. Mindez azonban nem lenne elég magyarázat, hiszen ne feledjük, 1953—54ben is diktatúra van! A legfontosabb magyarázat talán az, hogy megyei szinten is érezték, hogy a legfelső párt és állami vezetésben sincs tökéletes egyetértés a változások mélységét és módját illetően és ez bátorította őket. Augusztus 10-én Komócsin Zoltán a Központi Vezetőség tagja tisztelte meg a párt Megyei Bizottságának ülését. Nem véletlenül, hiszen pár nappal korábban a Nyírbátori járás egyes községeiben tömegtüntetéseken követelték a tsz-ek feloszlatását. Komócsin elsőrendű feladataként a tsz-ek megszilárdítását jelöli meg, egy szót sem szól a kormányprogramról. Arra buzdít, hogy a kilépési hullám megakadályozására minél több tsz-taggal írassák alá az úgynevezett ellennyilatkozatot. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre minden hiába, a tömeges kilépések folytatódnak. Egy október 5-i jelentésből kitűnik, hogy a 495 tsz közül 228-ban sikertelen volt a tsz értekezlet. Demecserben, Encsencsen tüntetéseken követelték vissza a földet, Máriapócson még az elnököt sem hallgatták meg: „Hazudtatok már eleget, vetünk egyénileg" — kiabálták. 20 19 Uo. 20 Uo.
