Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

III. A Rákosi-diktatúra első szakasza (1948-1953) - 3. A parasztprés eszközei

Az ilyen típusú jövedelem-elvonásra először 1949. szeptemberében, az Ötéves Tervkölcsön bevezetésével került sor. Ezt követte 1950. szeptember 28-án az első Békekölcsön meghirdetése, melyet 1955-ig minden évben megismételtek. Az első Békekölcsönt 750 millió Ft értékben bocsátották ki, nyeremény- és kamatozó kölcsönkötvények formájában. A nyeremények sorsolása félévenként történt, a főnyeremény minden alkalommal 100 000 Ft volt.

26 A hazug központi propaganda megpróbálta valamiképpen úgy „tálalni" a kölcsön jegyzésére való felhívást, hogy az minél eredményesebb legyen. Ennek illusztrálására idézek egy rövid részletet egy 1950-ben kiadott hangzatos felhívásból: „Az ország dolgozó lakossága a békekölcsön jegyzésével tesz bizonyságot arról, hogy minden áldozatra kész a békéért vívott harcban. Felismerték, hogy az ötéves terv megvalósításához, a dolgozók általános jólétének megteremtéséhez elsősorban béke kell. Felismerték, hogy csak békében erősödhetik népi államunk, az építés lendülete, a minden dolgozónak boldog, gondnélküli életet adó szocializmus. Ez a felismerés tette versenymozgalommá a békekölcsön jegyzését. Versenyeznek Szabolcs-Szatmár megye községei, járásai is egymással, hogy elszánt béke akaratukat minél előbb eredményesebben kinyilváníthassák. (...) Sajnos, jelentős azoknak a száma is, akiket öt éven át csak segített a népi államunk, jólétbe helyezett a demokrácia, s most, amikor tettekkel is bizonyítani kellene hűségüket népi államunkhoz, mereven elzárkóznak a segítségnyújtástól. Az ellenség befolyása alá kerülve hangoztatják, hogy a békekölcsön nem a békét szolgálja, az háborús célokra kell, pénzzel nem lehet megvédeni a békét. "

21 A békekölcsön jegyzők és népnevelők szívós és kitartó agitációjának eredményeképpen a dolgozók „önként" átlagban kb. egyhavi bérüket „ajánlották fel" az államnak évente. A behajtás a bérből és fizetésből élők esetében nem okozott nehézséget, mert az „önként" jegyzett összeget a fizetésből egyszerűen lefogták. Már nehezebb volt a helyzet az egyéni gazdálkodóknál, alkalmi munkát vállalóknál. Az ő esetükben gyakran került sor zálogolásokra és lefoglalásokra is. Különösen a kulákokat szorították nagy összegű jegyzésekre. Nyírturán például özv. Kurucz Ferencné 4 holdas bércséplő vállalkozó 2 000 Ft-ot jegyzett 1950 októberében.

28 26 Magyar Közlöny, 1950. szeptember 28. 27 Botár József: A Szabolcs-Szatmár megyei parasztság útja a felszabadulástól a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig, 1945-1961. Nyíregyháza, 1973. (a továbbiakban Botár, 1973.) 202. o. 28 SZSZBMÖL, XXIII. 205. 2. doboz