Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 2. A régió mezőgazdaságának helyzete (1945-1948)

2 259-beri csupán egy volt. Igásökör-párban 3 950 gazdaságban segítette a munkát és a 33 129 gazdaságból 31 470 tartott 1-5 db. sertést.

23 A földreform után a mezőgazdaságban a gazdaságok három típusát különböztetjük meg. A magángazdaság az összes birtok 99 %-át tette ki. A régióban ezek túlnyomó többsége 5 kh körüli kisgazdaság, mely elsősorban nem árutermelésre, hanem önellátásra rendezkedett be. Arányait tekintve kevés, csupán 18 % a 20-25 kh körüli birtok, mely alkalmas a modern árutermelésre. Ugyanakkor a mezőgazdasági gépek többsége ezek tulajdonában van.

24 Az állami gazdaság azokat a gazdasági egységeket jelentette, amelyek korábban fajtanemesítéssel, vetőmagtermeléssel foglalkoztak. A földínség miatt azonban a földreform ezeknek a területeit is érintette, így országosan csak 21 000 kh földdel rendelkeztek. A harmadik típus a szövetkezeti gazdaság, melyben a mezőgazdasági szövetkezetek 1949-ig nem rendelkeztek számottevő földtulajdonnal. Ugyanakkor azonban maga a szövetkezeti szektor a népgazdaság egészében jelentős volt: hitelszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, tejszövetkezetek, ipari szövetkezetek és úgynevezett beszerző-szövetkezetek működtek országszerte. A magyar mezőgazdaság 1948-ra válaszút elé érkezett. A gyorsabb ütemű fejlődés eléréséhez a birtokszerkezet változására, a földszerzési tilalom feloldására, az árutermelő középparaszti gazdaságok kialakítására lett volna szükség. Ugyanakkor biztosítani kellett volna a mezőgazdasági termékek és az iparcikkek árának kedvezőbb arányát, a hitelek folyósítását, az új beruházásokhoz a tőkefelhalmozást. Biztosítani kellett volna a termékek szabadpiaci értékesítését, megszüntetve ezzel a beszolgáltatás rendszerét. Ez az út a kapitalista út, melynek vállalásához természetesen politikai döntés, politikai akarat kellett volna. A másik út a szövetkezetesítés útja, mely a Kommunista Párt ideológiájának szerves részét képezte, de azzal lényegében egyetértett az SzDP döntő többsége, illetve a Nemzeti Parasztpárt politikusainak és tagságának egy része is. Ez az út is módosítja a birtokszerkezetet a nagyüzemi gazdaságok kialakításával. Ugyanakkor megtartja az állam mindenható szerepét a termelés irányításában, az értékesítésben, a termékszerkezet kialakításában. Kiiktatja a közvetlen tulajdonosi szemléletet és ezzel kikapcsolja a fejlődés igazi motorját: a tulajdonos parasztot. Abban, hogy a politika ez utóbbi utat választotta, meghatározó szerepe volt a nemzetközi viszonyok alakulásának. Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédével, majd a Truman-doktrina és a Marshall-segély meghirdetésével Kelet- és Nyugat között az együttműködést a hidegháborús konfrontáció váltotta fel. 23 Uo. 509. o. 24 Uo. 15.0.