Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 1. Az 1945-ös földreform

Az 1945-ben végrehajtott földreform jelentőségét röviden a következőkben foglalhatjuk össze: A porosz utas mezőgazdasági birtokstruktúra aránytalanságait megszüntette, viszont tömegesen hozott létre hosszú távon életképtelen, 5 holdnál kisebb, árutermelésre gyakorlatilag alkalmatlan birtokokat. A magyar társadalomból eltűnt a korábban meghatározó szerepet játszó nagybirtokos arisztokrata réteg. A parasztgazdaságok szélső kategóriái csökkentek, a birtokos szegényparasztság száma nőtt, a teljesen nincstelen, föld nélküli zsellérek és az 1 holdnál kisebb birtokokkal rendelkező agrárproletárok aránya 45,8 %-ról 17 %-ra, a gazdag parasztságé 7 %-ról 2,8 %-ra csökkent, míg a kisárutermelő parasztság aránya 47,2 %-ról 80,2 %-ra növekedett.

12 Talán a legnagyobb jelentősége az, hogy földosztás nélkül az ország nem kerülhette volna el a háború utáni éhínséget, mert a mezőgazdaság talpra állítása csak a paraszti fogyasztás önkéntes korlátozásával, sőt önkizsákmányolással történhetett. Erre a parasztság azonban csak a saját tulajdonában lévő földért volt hajlandó. (Még ha az csak talpalatnyi volt is!) Azonban néhány hibáját, hiányosságát is meg kell említenünk: A földreform korlátozott magántulajdont hozott létre, mivel korlátozta a rendelkezési jogot, az öröklést és az adásvételt, így a földhasználatban sok bizonytalanságot okozott. A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb hibáját, a földek széttagoltságát nem szüntette meg, hanem még tovább fokozta.

13 A magyarországi cigányságot, valamint a német nemzetiségüeket és a visszatért hadifoglyok egy részét kizárták az igénylésből. A gyors földosztás egyik következménye az volt, hogy nem volt idő arra, hogy megfelelően gondoskodjanak a nagybirtokon lévő mezőgazdasági gépek, szeszfőzdék, malmok, stb. hasznosításáról. De abban az időben oly mértékben hatottak a politikai szükségszerűségek, hogy a gazdasági racionalitások háttérbe szorultak, így a földreform elsősorban nem gazdasági, hanem társadalmi-szociális és politikai célokat szolgált. Az északkelet-magyarországi régióban, a három történelmi megye területén a földosztás szükségszerűsége még inkább nyilvánvaló volt. A nagyszámú agrárproletár jelenlétét mutatja, hogy országosan itt volt a legtöbb házhely-juttatás is. Szabolcsban közel 30 ezer, Szatmár-Beregben pedig 14 és félezer házhelyet osztottak ki, zömében azoknak, akik földet is kaptak. A jogos igénylők magas számából adódó feszültségeket alig lehetett enyhíteni a juttatási kulcsok leszállításával. Sajátos problémát jelentett itt a Csehszlovákiából áttelepítettek elhelyezése, földhözjuttatása is. 12 Magyarország gazdaságtörténete..., 445. o. 13 Nádasdi József: Tagosítások és birtokrendezések Magyarországon a XIX. század közepétől 1956-ig. 1996. (a továbbiakban Nádasdi, 1996.) Nyíregyháza, 103. o.