Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 1. Az 1945-ös földreform

Aratás a kisparaszti gazdaságban A Kisgazdapárt abszolút győzelmével a politikai helyzet ugyan konszolidálódni látszott, de éppen ez tette lehetővé, hogy a földosztás során elkövetett törvénytelenségek és szabálytalanságok kivizsgálására is sor kerülhetett. Bírói ítéletek születtek, melyek a volt földtulajdonosokat visszahelyezték törvénytelenül elvett birtokukba. Természetesen a 100 holdon aluli feudális, illetve a 200 holdon aluli paraszti birtokokról van szó. Ezek az esetek azonban alkalmasak voltak arra, hogy a kommunisták a parasztság védelmezőjeként lépjenek fel, beépüljenek a paraszti érdekvédelmi szervezetekbe, szövetségekbe, (UFOSZ, FÉKOSZ) tömegtüntetéseket szervezzenek a földek visszaadása ellen, a telekkönyvezés meggyorsítására. 1946 február 21-én Nyíregyházán a kisgazdapárti főispán Erőss János ellen szervezett tüntetést az MKP megyei vezetése. A Nyíregyháza környéki falvakból Bujról, Ibrányból, Kótajból, Nyírszőlősről, Gáváról, Vencsellőről százával mentek a földjüket féltők. Kétezernél több ember tolongott a megyeháza előtti téren és kórusban szavalta: nem állunk meg félúton, Erőss János pusztuljon! A főispán a betóduló tömeg elől az épület hátsó kijáratán menekült el." A tömegmozgalmak hatására megszületett az 1946. évi IX. törvény a földreform befejezéséről. Ez meggyorsította a birtokviszonyok átalakítási folyamatát, de véglegesen így is csak 1947-ben sikerült azt lezárni. 11 Hegedűs Dezső-Szurdoki Miklós: A rétközi Ibrány. Budapest-Ibrány, 1990. (a továbbiakban Hegedűs-Szurdoki, 1990.) 265. o.