Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 1. Az 1945-ös földreform

II. fejezet A KOALÍCIÓS IDŐSZAK MEZŐGAZDASÁGA 1. Az 1945-ös földreform A jobbágyfelszabadítás óta a földkérdés mindig a politikai élet központi kérdése volt. Megoldására az eltelt 150 esztendőben több kísérlet történt. Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék élen jártak a radikális megoldások keresésében és végrehajtásában. A XIX. század végén a Viharsarokból elinduló agrárszocialista mozgalom Nyírkarászon eljutott a földosztásig is. A Szabolcs megyei Ibrány községben az elsők között kezdtek hozzá a földosztáshoz 1919 márciusában. A kísérletek azonban szerte az országban elbuktak, a birtokviszonyokban lényeges változtatást nem hoztak, csakúgy, mint az 1920-as Nagyatádi-féle földreform. Az 1945 előtti birtokstruktúra Magyarországon^ Földterület Birtokosok Terület Birtokosok (%) 1 hold alatt 628 431 236 417 38.5 1-5 hold 556 352 1 394 829 34.2 5-10 hold 204 471 1 477 376 12.5 10-20 hold 144 186 2 025 946 8.7 20-50 hold 73 663 2 172 300 4.5 50-100 hold 15 240 1 036 162 1.0 100-200 hold 5 792 805 164 0.3 200-500 hold 3 840 1 180 551 0.2 500-1 000 hold 1 362 944 250 0.1 1 000-50 000 hold 1 059 3 928 118 50 000-100 000 hold 10 671 475 100 000 hold felett 1 209 356 A háború vége felé, az 1944-es évben a földreform szükségességét már valamennyi politikai párt felismerte, viszont a végrehajtás idejéről és módjáról még folytak viták. Az ország közellátása katasztrofális helyzetben volt. Az adott körülmények között egyetlen módon lehetett megindítani az életet, 1 Horváth Csaba: Magyarország 1944-től napjainkig. Pécs, 1991. (a továbbiakban Horváth, 1991.) 37. o.