Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 4. A földreform és az agrárium a Horthy-korszakban

A nagybirtok és a 20 kh alatti paraszti birtok terméseredményeinek összehasonlítása Szabolcsban Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa 1926. év Nagybirtok 8.0 6.4 7.1 6.6 9.5 41 96 Paraszti 6.9 5.2 6.2 6.2 9.4 33 81 1928. év Nagybirtok 8.8 6.8 8.1 7.4 6.0 34 76 Paraszti 7.7 6.6 7.5 6.6 4.9 31 52 1930. év Nagybirtok 8.4 5.7 6.5 5.2 7.0 38 107 Paraszti 7.2 5.0 5.8 4.4 5.8 30 76 1931. év Nagybirtok 5.4 5.2 6.1 3.6 8.6 35 91 Paraszti 4.9 4.8 5.2 3.1 6.8 30 77 1932. év Együttesen 3.7 6.78 8.44 6.9 10.3 23.4 96.5 1940. év Együttesen 6.6 5.5 4.5 7.0 10.0 60.0 120.0 Míg az országos eredmények azt mutatták, hogy a háború előtti szintet az 1934-1938 közötti eredmények a búza, a kukorica és a burgonya esetében meghaladták, a többinél (árpa, rozs, zab és cukorrépa) nem érték el. Sajnos ezekhez nincs helyi adatunk a hasonló évekből, de az 1932. évi és az 1940. évi mutatók egyaránt jelzik, hogy Szabolcs megyében a cukorrépa kivételével a húszas évek második felének viszonylag konszolidált éveinek eredményeitől is gyengébbek az átlagok. A megye mezőgazdasági termelésének megrekedése, sőt eredményeinek visszafejlődése rendkívül élesen mutatta meg a magyar mezőgazdaság általános elmaradottságán belül meglévő különlegesen alacsony színvonalat. A magyar mezőgazdaság a két világháború között nem tudta követni a nyugat-európai megújulást, sőt a képződő export feleslege is szűk belső piac és igen magas önköltség mellett alakult ki. Ez a tény beszűkítette az exportlehetőségeket, ezen belül a megye birtokainak termeivényei még kevésbé voltak exportképesek, és nem is lehettek versenyképesek. 35 A táblázatban szereplő évekből nyomtatásban megjelent alispáni jelentések „Mezőgazdaság" című fejezetei.