Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 4. A földreform és az agrárium a Horthy-korszakban

Mindezeken túl vitézi telkekre, csendőrök, egyházak kielégítésére, tanítói és jegyzői javadalmakra, községi legelők céljára is juttattak földterületet. Összességében Szabolcs és Ung megyében egy juttatottra 2,07 kh., Szatmár, Ugocsa és Bereg megyében 2,63 kh. esett. A kiosztott házhelyek nagysága a két megyében átlagosan 0,23 kh. volt.

31 Mint ahogyan már jeleztük a Nagyatádi-féle földreform alkalmatlan volt arra, hogy a feudális gyökerű birtokszerkezetet alapvetően megváltoztassa. Az viszont tagadhatatlan, hogy hiányosságai ellenére is csökkentette a földnélküliek számát, különösen a házhelynélküliekét, így hozzájárult a szociális feszültségek enyhítéséhez, a rendszer konszolidációjához. A két világháború közötti időben világszerte módosult a mezőgazdasági termelés struktúrája. Magyarországon azonban a birtokviszony kedvezőtlen aránytalansága lassította a fejlődést. A nagybirtok uralta az üzemi szerkezetet és ennek a színvonala is alacsonyabb volt az európai átlagnál. A Nyugat-Európában jelentkező túltermelési válságot az állattenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztésével igyekeztek rekompenzálni. Az agrártermelés eredményeit hullámzó periódusok kísérték. A húszas évek második felére volt némi élénkülés, de a világgazdasági válság tragikusan hatott. A túlkínálat a mezőgazdasági árukból nagyarányú árcsökkenéshez vezetett. Például a búza ára az 1920-as évekhez viszonyítva 70 %-kal csökkent. Ugyanezen időszakban 70 %-kal nőtt viszont az ipari és mezőgazdasági árak közötti különbség, az agrárolló. Az árcsökkenés kompenzálását az állam az úgynevezett „boletta" bevezetésével is igyekezett elérni. Ez a gabonatermékek tőzsdei ár fölötti felvásárlásátjelentette, hiszen a gabonáért kapott bolettával a gazda adót fizethetett. A mezőgazdaságot pusztító válság nagyságát jelzi, hogy 2 millió hold földet kellett védetté nyilvánítani és a gazdaságok tömeges csődjét egy sor kormányzati intézkedéssel enyhíteni. 1933 után előbb az ipar, majd ennek hatására a mezőgazdasági termelés is némileg lábra kapott. 1934 és 1936-ban világméretű szárazság lépett fel, emiatt Magyarországon is jelentősen csökkent a búzatermelés. A gépesítés a válság idején visszaesett, csak azután kezdett némileg élénkülni. Mivel alacsonyak voltak az igavonó állatok árai, ezért az állati vonóerőt alkalmazták. A gépesítés terjedését akadályozta a munkaerő-felesleg is, mert az tovább növelte volna a társadalmi feszültséget a munkanélküliség fokozódása miatt. 1938-ban az egész országban összesen 7 000 traktor volt, ennek a fele a gazdagparaszti gazdaságokban működött. A harmincas években a gépesítés foka stagnált, mert a 200 új traktor is csak a régiekből kiesetteket pótolta. A bankok nem szívesen nyújtottak hitelt hosszabb távra a magyar mezőgazdaság számára a bizonytalan visszatérülés miatt, leginkább a zöldhitel (1 évre) terjedt el, ebből azonban nem lehetett a termelési technikát fejleszteni. 31 UO.