Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 3. A mezőgazdaság kapitalista fejlődése 1867-1919 között

ára mégis alacsony volt, inkább csak helyi fogyasztásra vásárolták fel. A szőlőterület a századelőn 20 %-kal növekedett. Bereg megyének jelenleg magyarországi részein nem voltjellemző a szőlő és a gyümölcstermelés akkor.

21 A történeti Szabolcs megyében a XIX. század végén a fő jövedelmi forrásnak számító kalászosok termesztése mellett fokozatosan teret hódított a kapásnövények termesztése. A megye gazdasági felügyelője erről a következőket írja: „Különösen a burgonyatermesztés vétetett fel egész általánosságban, mint elsőrendű, s legjövedelmezőbb termelési ág. A burgonyatermelés különösen fellendült a kisparaszti gazdaságokban ahol a vetésforgó előterményéül használják kalászosok alá "

22

. A XIX. század végén mind a burgonya, mind a búza terméshozamait illetően Szabolcs megye előkelő helyet foglal el az ország többi tájegységeihez viszonyítva. Igaz, ezek a hozamok mintegy igazolva a külterjes gazdálkodás előnytelenségét összességében is rendkívül alacsonyak. A főbb mezőgazdasági növények terméseredményei hektáronként, mázsában 1894-ben" Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Szabolcs megye 16,86 15,86 16,19 23,1 9,82 101,8 Tisza bal partja 14,8 16,52 16,99 26,49 10,17 86,48 Tisza jobb partja 14,23 14,32 16,7 22,46 9,21 90,32 Magyarország 15,6 17,29 18,74 25,23 12,2 86,5 A Szabolcs-szatmár-beregi régió mezőgazdaságának fejlődése az első világháború kirobbanásáig viszonylagos dinamikus fejlődést mutat. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha tudjuk, hogy a XX. század első évtizedében, de a világháború alatt is rendkívül kedvezőtlen időjárás volt. 1912 és 1915 között az átlagosnál egyharmaddal több csapadék esett, 1917-ben árvíz is pusztított. 1915-ben a kivételt erősítendő nyáron tartós szárazság volt, ami a takarmánytermelésben okozott gondokat.

24 A régió mezőgazdasági struktúrája az elemi csapások nélkül sem volt azonban alkalmas a háborús konjuktúra kiaknázására. Kimutathatóan egyedül 21 Lásd a már idézett Lehoczky és Borovszky megyei monográfiák mezőgazdaságról szóló fejezeteit! 22 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Levéltára (a továbbiakban SZSZBMÖL), IV. B. 404. XIV. 120/1911. 23 Szászi Ferenc: Adatok a Szabolcs megyei mezőgazdaságban alkalmazott gazdálkodási módhoz. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, III-IV. Szerk.: Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. 151. o. 24 Szabó Géza: A kiegyezéstől az első világháború végéig. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. Szerk.: Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. 345. o.