Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Gyermekkori emlékként édesanyám első kapavágást kísérő fohásza emelkedik az ég felé, mint a harmatos fűből felrebbenő pacsirta: Istenem segíts! A végtelennek tűnő kukorica és krumplisorok álmosító egyhangúságában mindig elgondolkodtam rajta. Reszkető-remegő hangja izgalomról, félelemről árulkodott, amely önkéntelenül rámragadt. Ébredező értelmem ugyan tiltakozni próbált ellene, de hiába! Az észérvek — hogy ez csak egy átlagos munka, hogy miért kell ebbe a Mindenhatót belekeverni — rögtön súlytalanná váltak, ahogy körbepillantottam. A hajnali szürkületben még csak a fasorok kontúrjai látszottak. A juttatott föld barázdáiban egy hadiözvegy és egy hadiárva hajlongott. Megéreztem, gyermekfejjel is megértettem, hogy a kapavágások számunkra az életet, a jó ruhát, a téli tüzelőt, a megélhetést jelentik. — Kisfiam, utolér a napsugár — szólt szelíden édesanyám és hangjából a szeretet és a bíztatás áradt. Fölnéztem, s láttam, hogy a törékeny asszony már az én soromat kapálja, mintha valóban segítenének neki! Istenem segíts! Ezen a tavaszon, az új földosztás után sok család fohászkodik hasonlóképpen. Az első kapavágást a saját tulajdonú földön a bizonytalanság, a kételkedés apró nehezékei és a remény szivárványszínei kísérik. Nagy időt megélt kérges kezű öregek és a földtől elriasztott, a „közösben" nevelt ifjak végeznek komoly számításokat, mert tudják, hogy csak az arathat majd, aki vet is. Lesz-e bennük elég alázat a nehézségek és a kudarcok elviselésére? Lesz-e hitük és erejük, hogy virágzóvá tegyék ismét a lassan pusztuló határt? Édesanyám fohásza lebeg most a tavaszillatú földek felett. Fohász azért, hogy fáradozásuk, verítékük ne vesszen el nyomtalanul a barna barázdákban! Hogy az új gazdák megalapozhassák sorsuk jobbrafordulását! Hogy megteljenek ismét az ország magtárai és az új vetéssel a biztosabb jövő is áldást nyerhessen végre. így legyen!