Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 2. A kollektivizálás évei (1958-1961)
A vizsgálat időpontjában, 1958 májusában a papíron működő 249 tsz-ből 184-ben önálló pártszervezet dolgozik. A káderhelyzet siralmas, az elnökök közül senkinek nincs egyetemi végzettsége és középiskolai végzettséggel is csak 8 fő rendelkezik. 153 elnök képesítetlen, a többiek valamilyen színtű tanfolyamot végeztek — brigádvezető — képző, elnökképző, könyvelő iskola stb. Az elnökképzők négyhetes gyorstalpaló tanfolyamok voltak. Valamivel jobb a helyzet a könyvelők végzettségét tekintve. Közülük ötnek egyetemi végzettsége, 48-nak középiskolai végzettsége, 93-nak könyvelői iskolája van és „csak" 80 fő képesítetlen. 41 tsz-nek agronómusa is van, közülük 5 egyetemi, 21 középiskolai végzettségű, a többi valamilyen tanfolyammal rendelkezik. A 249 termelőszövetkezet mellett 34 szakcsoport és 23 társulás is működik a megyében, ezek összes földterülete azonban még a 2 000 kh-t sem éri el. 20 Az átszervezés 1958-ra tervezett megindítását a hatalom részéről az a sajátos körülmény is sürgette, hogy az állami tartalékföldekre kötött ötéves kishaszonbérletek ekkor jártak le. Ezek többségét 1953-ban a nincstelen parasztok kötötték, és most a szerződés lejártakor alkalom kínálkozott a megzsarolásukra, vagyis nem kötöttek új haszonbérletet, bizonytalanságban tartották a gazdákat. Az átalakítási munka, az agitáció zöme a téli hónapokra koncentrálódott. A nyári hónapok alatt a frissen szervezett tsz-ek megerősítése, segítése volt a feladat. Szabolcs-Szatmár megyében 1958 januárjában 823 család, 1 252 tag 1 827 kh földdel lépett be a tsz-be. Februárban már 2 972 család, 3 356 tag és 9 558 kh az agitáció eredménye. 21 1958 áprilisában már 280 tsz van, ebből 31 január óta alakult. Hogyan élte meg a szervezés három sorsfordító esztendőjét a megye lakossága, melynek 78 %-a ekkor mezőgazdasági dolgozó volt? Hogyan tűrte egzisztenciájának alapvető változását? A rendelkezésünkre álló dokumentumokból a kérdésekre meglehetősen pontos választ tudunk adni, olyat, amelyik nemigen egyezik azzal a képpel, amelyet a Kádár-rendszerben rajzoltak ezekről az esztendőkről. „A magyarok istenére esküszünk, hogy tsz-tagok nem leszünk!" — hirdették a röplapok Kislétán 1958 februárjában. Egy év múlva Beregsurányban tömeges kilépés kezdődött, a tagok egyszerűen hazahordták a jószágokat, bevitt termelési eszközeiket. Kéken Oláh Péter és Varga László az italboltban tsz ellenes nótákat énekelt. Pátrohán és Fényeslitkén tsz ellenes feliratokat firkáltak a házak falára. A parasztság azonban hamar rájön, hogy beszervezés elől nem menekülhet. Keserűségében bujkál a népnevelők elől, hazudozik, hogy majd ősszel vagy tavasszal, ha ez is, az is belép, ő is aláír. Józan ésszel megfogalmazza 2 ° Uo. 21 Uo. l.f. X/2. o.e.
