Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 1. Átmeneti engedmények
Agrárpolitikánknak tehát olyannak kellett lennie, hogy ... helyreállítsuk a felborult és meglehetősen megromlott munkás-paraszt-szövetséget. "" Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy békén kellett hagyni a falut és támogatni az agrárkereskedelem kibontakozását, valamint bölcsen hallgatni kellett a jövőről. így megtakaríthatták a „nyugatiak" bírálatát és a „keletiek" kétkedését a közös elvekhez való hűségben. A vezetés a termelőszövetkezeti elkötelezettségét természetesen nem adta fel, de nem is szólt róla nyíltan. A fenti gondolatok jegyében jelent meg anonim módon a brosúra. Kiadását azonban Fehér Lajosnak, Erdei Ferencnek és munkatársaiknak tulajdonították, akik ebben az időben az MSZMP agrárpolitikájának meghatározó egyéniségei voltak. A dokumentum három csoportban tárgyalta az 1945-1957 között elkövetett súlyos hibákat. Nevezetesen: 1) A párt és a parasztság egyes rétegeinek viszonya rossz volt, csekély volt a parasztság anyagi érdekeltsége, gyakori volt a „meggondolatlan kulákkorlátozás " és az „ erőszakolt tsz-szervezés ", továbbá a „ tagosítások is károsaknak bizonyultak". 2) Súlyos hibák történtek — írják — a mezőgazdasági termelés irányításában, elmaradt a korszerűsítés a 12 év alatt. 3) A megszervezett nagyüzemek nem váltak példás gazdaságokká, mert kampányszerűen jöttek létre, ciklikus volt a fejlesztés. Nem számoltak azzal, hogy a nagyüzemek kialakítása csak nagy állami (tőke) segítséggel, befektetéssel lehetséges. 12 A hibák felsorolása közül — talán nem is véletlenül — kimaradt a tulajdon, a nyereséges gazdálkodás követelményei, az önrendelkezés és a falusi közösségek önigazgatásának kérdése. Ezek a fogalmak ugyanis ekkor ideológiai tabunak számítottak. Mindamellett a téziseknek a negatív vonások mellett voltak erényei is. Kimondja, hogy az erősen tulajdonosi beállítottságú középparasztokkal főleg olyan irányba kell foglalkozni, hogy az egyszerűbb szövetkezeti formákat válasszák. Elítélte azokat az előző években alkalmazott likvidáló módszereket is, amelyeket a kulákokkal szemben alkalmaztak. Külön szóltak a tézisek a megmaradt termelőszövetkezetekhez is, valamint a paraszttársadalom meghatározó részét képező középparasztokhoz is. „ Legyünk tudatában annak — olvasható, — hogy a középparaszt csak akkor választja a szövetkezeti utat, ha az magasabb termelési szintet és jövedelmet biztosít, mint az egyéni gazdaság. " I3 A brosúra elterjedt az egész országban és a falvak lakói nemigen vizsgálták a dokumentum hatályosságát. Ok végezték a dolgukat, éltek a kedvezőbb 11 Romany, 1998. 363. o. 12 Uo. 364. o. 13 Uo. 365.0.
