Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 1. Átmeneti engedmények

Agrárpolitikánknak tehát olyannak kellett lennie, hogy ... helyreállítsuk a fel­borult és meglehetősen megromlott munkás-paraszt-szövetséget. "" Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy békén kellett hagyni a falut és támo­gatni az agrárkereskedelem kibontakozását, valamint bölcsen hallgatni kellett a jövőről. így megtakaríthatták a „nyugatiak" bírálatát és a „keletiek" kétke­dését a közös elvekhez való hűségben. A vezetés a termelőszövetkezeti elkö­telezettségét természetesen nem adta fel, de nem is szólt róla nyíltan. A fenti gondolatok jegyében jelent meg anonim módon a brosúra. Kiadását azonban Fehér Lajosnak, Erdei Ferencnek és munkatársaiknak tulajdonították, akik ebben az időben az MSZMP agrárpolitikájának meghatározó egyéniségei voltak. A dokumentum három csoportban tárgyalta az 1945-1957 között elköve­tett súlyos hibákat. Nevezetesen: 1) A párt és a parasztság egyes rétegeinek viszonya rossz volt, csekély volt a parasztság anyagi érdekeltsége, gyakori volt a „meggondolatlan ku­lákkorlátozás " és az „ erőszakolt tsz-szervezés ", továbbá a „ tagosítások is károsaknak bizonyultak". 2) Súlyos hibák történtek — írják — a mezőgazdasági termelés irányításá­ban, elmaradt a korszerűsítés a 12 év alatt. 3) A megszervezett nagyüzemek nem váltak példás gazdaságokká, mert kampányszerűen jöttek létre, ciklikus volt a fejlesztés. Nem számoltak azzal, hogy a nagyüzemek kialakítása csak nagy állami (tőke) segítség­gel, befektetéssel lehetséges. 12 A hibák felsorolása közül — talán nem is véletlenül — kimaradt a tulaj­don, a nyereséges gazdálkodás követelményei, az önrendelkezés és a falusi közösségek önigazgatásának kérdése. Ezek a fogalmak ugyanis ekkor ideoló­giai tabunak számítottak. Mindamellett a téziseknek a negatív vonások mellett voltak erényei is. Ki­mondja, hogy az erősen tulajdonosi beállítottságú középparasztokkal főleg olyan irányba kell foglalkozni, hogy az egyszerűbb szövetkezeti formákat vá­lasszák. Elítélte azokat az előző években alkalmazott likvidáló módszereket is, amelyeket a kulákokkal szemben alkalmaztak. Külön szóltak a tézisek a megmaradt termelőszövetkezetekhez is, valamint a paraszttársadalom meghatározó részét képező középparasztokhoz is. „ Legyünk tudatában annak — olvasható, — hogy a középparaszt csak ak­kor választja a szövetkezeti utat, ha az magasabb termelési szintet és jövedel­met biztosít, mint az egyéni gazdaság. " I3 A brosúra elterjedt az egész országban és a falvak lakói nemigen vizsgálták a dokumentum hatályosságát. Ok végezték a dolgukat, éltek a kedvezőbb 11 Romany, 1998. 363. o. 12 Uo. 364. o. 13 Uo. 365.0.

Next

/
Thumbnails
Contents