Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 1. Átmeneti engedmények
1957 tavaszán visszatérhettek a mezőgazdaságba a soron kívül leszerelt katonák. Szükség is volt a munkáskézre, hiszen a béremelések nyomán megnőtt a fizetőképes kereslet. De kellett az agráráru az exportra is, hiszen az ipari termelés növeléséhez szükséges nyersanyagokért csak a termőföld javaival tudtunk fizetni. Tulajdonképpen a parasztság munkáján múlt a társadalmi béke megőrzése, az életszínvonal drasztikus csökkenésének megakadályozása. A szabadabb gazdálkodás feltételeit könnyítő intézkedések mellett egy másik folyamat is megfigyelhető 1957 tavaszától. A paraszti jövedelem emelkedésével párhuzamosan növekednek a magángazdák közterhei. Az 1 kh-ra eső pénzadó 277 Ft-ról 441 Ft-ra nőtt. Az 1 kh-ra kivetett földadó ugyan változatlanul 100 Ft maradt, de a községfejlesztési hozzájárulás 8 Ft-ról 40 Ft-ra emelkedett. A magyar parasztság bizonyította, hogy az ilyen terhek mellett is komoly eredményre képes, ha egy kicsit kedvezőek a körülmények. 1957-ben a mezőgazdaság 15 %-kal többet termelt mint 1956-ban. 3 Benkei András a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára, a későbbi belügyminiszter a nagy tsz-szervezések megindulása előtt a megyében élő kis- és középparasztok helyzetét így jellemezte: „...gazdasági helyzetük a jelenlegi körülmények között igen jó. Nagyon kifejezően fogalmazta ezt meg Tóth Gábor nagyecsedi hat holdas dolgozó paraszt. Nincs már szegénység nálunk — mondta, amióta élek, ilyen jól még nem ment a sorom soha! A megnövekedett termelési kedvet bizonyítja többek között olyan tény, hogy körömszakadtáig ragaszkodnak a földhöz. Műveletlen, elhanyagolt földet nemigen lehet látni. A felszabadulás óta soha annyi műtrágyát, csillagfürtöt nem használtak fel, mint az 1957-es évben. 4 A megye termelőszövetkezetei a forradalom ideje alatt gyakorlatilag működésképtelenné váltak. Az országban a legtöbb tsz-t itt számolták fel, és bár 1957-ben már megindult a helyreállításuk, megerősítésük, ez nagyon kevés eredményt hozott. Elsősorban a földnélküli, nincstelen parasztok léptek viszsza, illetve alakítottak új szövetkezeteket. A megyében működő termelőszövetkezetek 5 1955 1956 1957 Összes terület(kh) 129 560 74 038 78 707 Tagok száma 20 549 13 345 10 103 Családok száma 15 403 9 852 7 666 Tsz-ek száma 320 126 245 3 Salamon Konrád: Magyar történelem, 1914-1990. Budapest, 1998. 258. o. 4 SZSZBMÖL, XXXIII. 2. MSZMP Arch. 1. f. II/7. o.e. 5 Uo. 1. f.X/17. 9. o.e.
