Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
VI. Az 1956-os forradalom és az agrárkérdés
között. A tűzharcban öt magyar katona meghalt, huszonkilenc súlyosan megsebesült. A szovjetek vesztességeit nem ismerjük. 19 Ami ezután történik a megyében, — hasonlóan az ország más területeihez — az a törvénytelenül, az orosz tankok segítségével hatalomra került vezetés politikai játszmája. Ez mindaddig tart, amíg az új hatalom nem érzi magát olyan erősnek, hogy igazi céljait a néptömegek elé tárja. Az orosz invázió másnapján megalakult a megye legrangosabb hatalmi szerve a Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács. Elnöke Benkei András lett, aki az MDP nyíregyházi titkára volt, tagjai között egyaránt ott találjuk a forradalom vezetőit (Szilágyi László, Hubicska Zoltán) a magukat reform-kommunistáknak vallókat (Benkei András, Orosz Ferenc) és a régi rend híveit (Fekszi Istvánt). A hatalom igazi birtokosa azonban a megyét megszálló szovjet hadsereg. Egyes források szerint még november 5-én, más források szerint november 6án letartóztatják a Megyei Nemzeti Bizottság és a Nyíregyházi Munkástanács vezetőit, akiket Ungvárra visznek ahonnan csak december elején kerülnek vissza. 2 " Az új hatalom a hangzatos jelszavak ellenére — „a forradalom vívmányainak hathatós védelme, együttműködés a megyei nemzeti bizottsággal és a munkástanácsokkal" — tulajdonképpen a szocializmus Sztálini modelljének a restaurálását végezte. Csupán az október 23-i budapesti tüntetést tekintette jogosnak és igazságosnak, minden más történést ellenforradalminak minősített. Ezzel jóval megelőzte az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága nevezetes 1956. december 7-i határozatát. így aztán sokkal inkább konzervatívnak, mint reformernek mondható az a vezetői garnitúra, mely nyomban hozzákezdett a párt és államigazgatás újjászervezéséhez. Átvette a sajtó, a rádió irányítását, intézkedéseket tett a termelőmunka megindítására, a megmaradt termelőszövetkezetek megerősítésére. Hozzákezdett a megyében október 26-a után alakult nemzeti bizottságok, munkástanácsok átalakításához, majd felszámolásához. Visszahelyezte a leváltott régi tanácsi és gazdasági vezetőket és megkezdte az egyes személyek forradalom alatti magatartásának vizsgálatát, a tisztogatást. Ha átmenetileg voltak is jó szándékú, valóban reformokat akaró, baloldali gondolkodású emberek a megyei-, járási vezetésben, ezek hamarosan kiszorultak, illetve kisebbségben maradtak. Az új hatalom „rendcsinálását" a többség szótlan keserűséggel fogadta. Néhány településen azonban sor került szervezett ellenállásra is. 21 Porcsalmán november 8-án és 9-én plakátok, feliratok jelentek meg a közterületeken, kerítéseken, „Le a Kádár kormánnyal, le a kommunistákkal! " 19 Fazekas, 1994. 50. o. 20 1 95 6 októbere..., 1989. 184. o. 21 SZSZBMÖL, XXV. 2. 1957.
