Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VI. Az 1956-os forradalom és az agrárkérdés

Ezek az ellentétek, ezek a feszültségek a megye mezőgazdaságában a forradalom néhány napja alatt éppen csak megfogalmazást nyertek. A forradalom leverése után, főként az 1958-ban meginduló kollektivizálással okafogyottá váltak. A forradalom napjai ugyanis meg voltak számlálva. Szabolcs-Szatmár megye népe földrajzi helyzetéből adódóan az elsők között szerzett információkat a szovjet hadsereg mozgásáról. A Megyei Nemzeti Bizottság éppen ezért állandó összeköttetésben volt más megyék forradalmi vezetőségével és tudósította őket a csapatok felvonulásáról. A településeken átdübörgő tankok, csapatszállító jármüvek látványa félelmet keltett a megye lakosságában. Tiszavasváriban ennek hatására indultak meg a forradalmi események, a csarodaiak pedig kétségbeesetten bizonygatták, hogy október 24-e óta Beregsurány felől özönlik az orosz haderő az országba. A forradalmi erők úgy vélték, hogy az ígérgetésekből elég, hogy a csapatkivonásokról folyó tárgyalásokon a Nagy Imre kormányt félrevezetik. November 1-én „Szabolcs megye munkásai" aláírással sztrájkfelhívás jelent meg. A röplapokon, falragaszokon a lakosságot általános sztrájkra szólították fel, ezzel is kényszerítve a szovjeteket a kivonulásra. A röplap utolsó mondata jelzi a helyzet komolyságát. „A Hazánkba megyénken keresztül bevonult szovjet hadsereg nem vonul kifelé, csupán megtévesztő csapatmozdulatokat hajt végre. "

n Október 30-ra az MDP megyei vezetése formálisan is lemondott, Varga Sándor első titkárt és Fekszi István megyei tanácselnököt a forradalmárok letartóztatták. Ugyanakkor azonban már szerveződött az új hatalmi erő, a Szolnokon megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyi hatalmi szerve, melynek a legfőbb támasza az országban maradt szovjet hadsereg volt. November 1-én csütörtökön este mintegy negyven fő — nagyrészt a felbomlott MDP tagjai — megalakították a Magyar Szocialista Munkáspárt nyíregyházi szervezetét. A párt ideiglenesen megválasztott elnöke Oláh László lett, aki kijelentette, hogy „drága szabadságharcos fiataljainknak köszönhetjük, hogy megújhodik a mi pártunk is, lehetővé válik, hogy megtisztítsuk a múlt bűneitőr. Az új párt, amely alakuló ülésén azt hirdette, hogy „célunk, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmust, de nem úgy, mint eddig, hanem úgy ahogyan azt a magyar nép kívánja, " — igyekszik fokozatosan kiépíteni helyi alapszervezeteit. így például Kisvárdán már november 4-én létrejön az MSZMP alapszervezete. Ugyanezen a napon az eddig a város határában állomásozó szovjet csapatok megszállják Nyíregyházát, kiszabadítják Varga Sándor az MDP volt megyei titkárát és Fekszi István megyei tanácselnököt. Záhonyban a határőrlaktanyánál heves tűzharc kezdődött a magyar katonák és a szovjet egységek 18 1956 októbere..., 1989.62.0. 108