Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Pavlenko, Grigorij: Az 1848–49. évi forradalom Kárpátalján

PAVLENKO, GRIGORIJ Az 1848-49. évi forradalom Kárpátalján A XIX. század első felének politikai eseményei közül a legnagyobb hatással Kárpátaljára az 1848-49. évi forradalom volt. Az első hírek a bécsi és a budapesti forradalom kezdetéről március 18-19-én érték el Ungvárt és Munkácsot. A városok utcáin kiragasztották a Tizenkét pontot. A lakosság örömmel fogadta a forradalom kitörését. Néhány nappal az áprilisi törvények szentesítése után Kárpátalja közigazgatási központjai is megkapták a törvények szövegét. Munkács lakossága nemcsak szolidáris volt a 12 ponttal, hanem adományok gyűjtését is kezdeményezte a budapesti „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" emlékmű építésére.

1 A leendő író, Szilvái István — aki 1848-ban az ungvári gimnáziumban tanult — későbbi visszaemlékezésében írta, hogy az embereket korábban nem tapasztalt hazafiság töltötte el.

2 Az idősebbek levették kalapjukat és keresztet vetettek, a fiatalabbak, miközben a fiatalabbak kiáltozták, hogy „Le a királlyal! Szabadságot a népnek!" a téren elégették az osztrák császár bábuját. Szabadon engedték a politikai foglyokat, Ungvár szabad város lett. Kárpátalja lakossága örömmel fogadta a magyar törvényeket: a jobbágyság megszüntetését, a törvény előtti egyenjogúságot, a cenzúra eltörlését, a sajtószabadságot, a Nemzetőrség szervezését. A magyar forradalmi kormány felhívására a városban is megkezdődött a nemzetőr csapatok szervezése, ahova kézművesek, parasztok, kereskedők, diákok léptek be. A hangulat különösen a fiatalok körében volt emelke1 Lehoczky Tivadar: Beregmegye és a munkácsi vár 1848-1849-ben. Munkács, 1899. (a továbbiakban Lehoczky, 1899.) 8. p. 2 Szilvái István: Avtobiografija (Önéletrajz). 1938. (a továbbiakban Szilvái, 1938.) 31. p.