Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Előszó

Előszó A nemzetállamok születése, az erőszakosan meghúzott államhatárokon kívül maradt nemzeti kisebbségek sorsa Kelet-Európában napjainkig feszültségek forrása. A rendszerváltás óta az elszenvedett sérelmekről, megpróbáltatásokról egyre több publikáció jelenik meg. Ugyanakkor még mindig vannak fehér foltok, feldolgozatlan levéltári források, amelyeknek a megismerése, objektív feltárása hozzájárulhat a szomszédos népek közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Magyarország elszakított részeinek különös sorsot szánt a történelem. Kárpátalja az elmúlt hetven évben négyszer cserélt gazdát. így aztán az az öreg munkácsi suszter, aki még a Monarchiában született, akaratán kívül is világlátott ember lett. Ifjúkorát Csehszlovákiában tölthette, mézesheteit Magyarországon, felnőttkorát a Szovjetunióban, és öregkorára Ukrajna állampolgára lett, noha sohasem hagyta el a várost. A kötetben közölt tanulmányokat határon túli történészek adják közre. Munkájuk értékét növeli, hogy a régió olyan eseményeit dolgozták fel, amelyekről politikai okokból eddig csak kevés szó eshetett. Következtetéseikkel, értékeléseikkel persze nem mindig érthetünk egyet, de a tanulmányok közreadásának nem is ez a célja. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének a története szerves része az elszakított területek történelmének. Az erőszakos szlovák-magyar lakosságcsere éppúgy érintette, mint a székelyek elűzése a két világháborúban és a polgári lakosság elhurcolása „malenki robotra". A tanulmányok egy része ezekről a szomorú eseményekről szól, de a Tisztelt Olvasó számára érdekes lehet az is, hogy miként értékeli egy ukrán régész a magyar honfoglalást, kik tanultak vidékünkről a máramarosszigeti Református Líceumban.