Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Vovkanics, Ivan – Sutaj, Stefan: A csehszlovák állam politikája a magyar kisebbséggel szemben (1944–1948)
A reszlovakizációba közigazgatási módszerekkel is beavatkoztak. Az etnikai tényező elveszítette a korábbi jelentőségét. Nyíltan terjesztették a reszlovakizációt, amelynek természetellenes célja a szlovákiai Délvidék etnikai összetételének megváltoztatása volt. Csehszlovákia ebben az időben a 200 000 fős magyar kisebbség egyoldalú kitelepítését a párizsi konferenciának ajánlotta áttekintésre. Ezek a tervek kifejezésre jutottak a csehszlovák kormány 1946. augusztus 9-i határozataiban, ahol kifejtették, hogy a reszlovakizációt kérőkkel szemben miképpen kell eljárni. Ne legyen befagyasztva 100 ezer magyar kitelepítésének lehetősége Csehszlovákiából, ne reszlovakizáljanak kollaboráns és áruló személyeket, különösen az intelligencia sorából, akik Dél- vagy Délkelet-Szlovákiában éltek, és akiknek öt katasztrális holdnál több földjük volt. 10 Másrészről a reszlovakizációs kérvények elbírálása liberális volt ha a munkásokról, köztük közép- és szegényparasztokról volt szó, akik egyértelműen szlovák járásokban laktak. A reszlovakizációs akció eredményeit Zsitnyakov, a Belügyminisztérium V. osztályának vezetője 1950. január 6-i levelében összegezte, amit a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnökségéhez küldött. Kimutatta, hogy 135 317 reszlovakizációs kérvény volt beadva, amely összesen 410 820 embert érintett. Ezek közül 84 141 személyt visszautasítottak, mivel ők nem feleltek meg a megállapított követelményeknek. 41 269 személy esetében a reszlovakizációt különböző okok miatt nem hagyták jóvá. Összesen 362 679 személy kérvényét fogadták el. A mai történetírásban a renszlovakizációt ellentétesen értékelik. A magyar történészek egyértelműen erőszakos akciónak tartják. Szlovák oldalról saját nemzetiségük deklarálásának lehetséges módját látják benne. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a reszlovakizációt kezdetben nem mint diszkriminatív és megtorló akciót használták a
