Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Bukovszky László: A nyíregyházi CSÁB területi hivatal és iratanyaga
A nyíregyházi területi hivatal megalakulása és tevékenysége 1946. március 4-e utáni napokban megkezdte működését Nyíregyházán a CSÁB 13. számú területi hivatala. A hivatal tevékenysége a városban, ül. annak közelében fekvő tanyabokrokban élő szlovákoktirpákok felé irányult. Ezen felül viszont a megye egyéb területén lakó szlovák nemzetiségűek (származásúak) —bár jelentéktelen számban — ugyancsak a kirendeltség körzetébe tartoztak. A területi hivatalok személyi állományáról szintén már az egyezmény aláírását megelőzően született döntés, bár ez csak az egyes hivatalnokok-propagátorok számára vonatkozott. A Megbízottak Testületének már idézett, 1946. február 15-i döntése szerint a 16 területi hivatalban összesen 314 fő dolgozott, ebből polgári alkalmazott volt 216, katonai személyzet pedig 98 fő. 9 A polgári alkalmazottak legnépesebb csoportját, az ún. mozgó egységek alkották. Számuk 140 fő volt, s a legfontosabb feladattal rendelkeztek: a népművelőkből, tanítókból és tanárokból álló csoport küldetése nem volt más, minthogy az embereket minél nagyobb számban rábírják az áttelepülésre. A 13. számú területi hivatal központja Nyíregyháza volt. A hivatal hatásköre kiterjedt magára a városra és azon felül a megye egész területére is. Az áttelepülés propagálására, előkészületére és megvalósítására a 24 fős állománnyal megnyílt területi hivatal a Korona szálló két helyiségében 1946 márciusának közepén jött létre. 10 A megnyílt hivatal azonban a közölt adatokkal szemben nagyon ritkán, és csak nagyon rövid ideig rendelkezett a megadott számú, 24 fős személyzettel. Az egyik ok a megfelelő anyagiak hiánya volt, a másik pedig, hogy a 9 SNA, 170/1946. 10 A személyzet számát tekintve a 13. számú nyíregyházi hivatal országos viszonylatban a negyedik legnagyobb volt. (Békéscsaba 33, Miskolc 29, Budapest-Pilis 25 fő.)