Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Pál Antal Sándor: A csíkiak viszontagságai 1916-ban

Kedden délelőtt az elöljáróság is elment. Nagyon gyengén állottak 18 helyt másnap is. Követte a vármegyei közigazgatást , amely az egész megyét hoppon hagyta. Hatósági közeg, mely irányított volna, nem volt. A szegény nép keserűségének tengerében volt odadobva. A me­nekülő nagy tömegnek más vigasza nem volt, mint az alfalvi nagyha­rang, melyet reggel is, délben is, este is harangozó, sekrestyés hiányá­ban én [Salati Ferenc plébános] húztam meg nap nap után. Húztam azért, hogy ennek a nagy tömegnek lagalább így vigasztalására lehes­sek, hiszen másképp úgy se tudtam: omnibus omnia fieri. Az óriási raj így állott és menegetett, ahogy lehetett. És én? Köztük mozogtam. Ahogy tehettem, mindenkit gyámolítottam. Csütörtökön, aug. 31-én, tehát 3 nap után Alfalu a szekerektől tisz­tulni kezdett. A nagy áradat a Bucsinba Parajd felé elhúzódott. Alfalu utcája péntekre már megnéptelenedett... Alig maradt valaki a számottevőbbek közül. Pénteken este, azaz még szombat reggel is számottevőbb ember, aki még itthon őrködött (a szegénység miatt itthon szorultak elemén kívül) Baricz János kere­kes és Bentre András nyugalmazott szemlész volt. Ok is az erdőre elő­reküldött családjuktól látogattak haza. Lukács Árpád kereskedő csü­törtökig itthon volt szintén, s estefelé kérésemre magával vitte a plé­bánia és a templom minden értékét magába foglaló ládát is. Az egyik temetésnél az egész ládát a temetőben az egyik sírba helyeztem el. Valami másfél napig volt behantolva. Egyedül a temetéses rejtést nem tudtam végezni. A temetőpásztor a gazdátlan kocsmában itt is, ott is ivott, s aztán a dolgot emlegetni kezdte. Ki kellett ásatnom, s a legna­gyobb megszorulás között továbbküldenem. Becsületességében fel­Udvarhely megye főispánja augusztus 31-én, Csíké szeptember 1-én kért távirati­lag szállást Marosvásárhelyen. Az autóbbi 2-án utazott Kolozsvárra, és onnan tovább Debrecenbe a megye elmenekített közigazgatásának szálláshelyet biztosítani. Lásd: Románia Nemzeti Levéltára Maros megyei Igazgatósága, Marosvásárhely: Marosvá­sárhely város levéltára. Főispáni iratok, 2744. és 2788/1916. sz. (a továbbiakban Mv. hely Ivt.)

Next

/
Thumbnails
Contents