Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Balahuri Eduárd: Honfoglaláskori leletek Csomán (Szubjektív beszámoló egy ásatásról)

BALAHURI EDUÁRD Honfoglalás kori leletek Csornán (Szubjektív beszámoló egy ásatásról) Az 1996-os év gazdag volt Kárpátalján is kulturális és történelmi eseményekben: a legkiemelkedőbb eseménynek természetesen a millecentenárium ünneplése számított. Páratlan és egyedülálló történeti teljesítmény az, hogy „Verecke híres útján" a Keletről Európába a Kárpát-medencébe érkező nomád törzsszövetség államot alapított, és 1100 éven keresztül aktívan részt vett az európai civilizáció fejlődésében. Ha visszatekintünk a magyar honfoglalás történeti eszményeire, nem kétséges, hogy a Kárpát-medencében már a magyarok bejövetele előtt létezett két keleti nomád állam, a hun és az avar. Továbbá a honfoglalás és államalapítás az e területen vákuumban élő töredéknépességgel (frank, avar, szláv, török stb.) együtt új államba történő szerveződéstjelent és ez nem agresszív hódítás révén jön létre. Figyelembe véve az utóbbi tényt, aktuálissá vált a Kárpát-medence középkori megítélésének az újraértékelése, és minden etnikai közösség történelmi szerepének a feltárása a magyar államalapításban. Erre utalnak a legújabb történelmi és régészeti kutatások eredményei a Kárpát-medencében, többek között a tiszacsomai honfoglalás kori temetői ásatások leletei is. De mielőtt bemutatnánk a konkrét tényeket, meg kell említenünk, hogy a vereckei füves út mentén a csornai honfoglalás kori hagyaték nem egyedülálló. Az első honfoglalás kori sírt Kárpátalján 1870-ben Szolyván Lehoczky Tivadar tárta fel. 1890-ben Beregszászban a Kishegyen munkások kiástak egy gazdag sírt. Erről a helyről 1933-ban újabb sírlelet került elő. Valószínűleg itt egy nagy temető volt, és azt kőfejtés közben tették tönkre. 1896-ban Pudpalozon került elő egy sír. Kettőt