Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

Bevezetés

közre abban, hogy az egyes szakterületen dolgozók miért a szociálpolitikai munkaterületet választották munkahelyül. A volt Szatmár-Bereg vármegyei szak­szolgálat kötelékébe lépett 40 fö (vármegyei, járási) közül négy készült a pályára, mert ilyen irányú szakképesítést szereztek érettségi után, a jogi egyetemen szervezett szociális tanfolyamokon, vagy a Vöröskereszt által indított egy éves bentlakásos tanfolyamokon. Húsz főnél munkahelyteremtési lehetőség, tizenkettőnél áthelyezés, háromnál átszervezés folytán, egy pedig véletlenül került a hálózatba, de megszerette azt és nem is tett kísérletet más munkaterületen történő elhelyezkedésre. Ma is ugyanannál a közigazgatási egységnél (Fehérgyarmat) dolgozik. A szociálpolitikai munkaterületen eltöltött idő igen változatos. A 40 fő közül 1 éven alul négy, 1 évet öt, 1-2 év között négy, 2 évet hét, 2-3 év között egy, 3-4 év között három maradt munkakörében. Négy évet kettő, 4-5 év között egy, 7-8 év között egy, 8 évet egy, 8-9 év között egy fő vállalta e tevékenységet. 10 évet egy, 15­16 év között egy, 16-17 év között egy, 20-21 év között egy maradt a hálózatban e munkaterület valamelyikében. Hat dolgozóé ismeretlen. Az itt felsorolt e munkaterületen eltöltött idő, csak a Szatmár vármegye valamelyik közigazgatási egységénél eltöltött időt tünteti fel. Előfordult egy esetben, hogy a Népjóléti Minisztérium közvetlenül a háború után egyik megyéből vagy járásból a másikba helyezte a szociális titkárokat. Pl. Szabolcs vármegyei nyírbogdányi járásba helyezte azt a szociális titkárt, aki ajárás 1950-ben történő megszűnése után kemecsei járási szociális előadó lett, majd ennek 1956-ban történő szintén megszűnése után a Szatmár-Bereg megyei vásárosnaményi járási főelőadó, 1971-től nyugdíjazásáig pedig gacsályi szociális otthon igazgatói tisztet töltött be. Azok közé a ritka kevesek közé tartozik, akik egész életükben szociálpolitikai munkaterületen tevékenykedtek 33 év 147 nap szolgálati idővel. 15-21 év közötti időt hárman töltöttek a pályán. A többség2-l 0 évet. Közülük hatan ( 15 százalék) a II. világháború alatt, tizenöten (3 7,5 százalék) közvetlenül a háború után és tizenkilencen (47,5 százalék) már a tanácsrendszerben vállalták e szép, de nagyon nehéz feladatot. Munkaviszonyuk megszűnésének oka: magasabb beosztásba került hét (17 százalék), nyugállományba vonult három (7 százalék), saját elhatározásából távozott egy, áthelyezés folytán három (7 százalék), átszervezéssel egy fő. Politikai okok miatt, vagyis osztályharc következtében egy, a párt felszólított hivatala elhagyására kettőt, külföldre távozott egy, az 1956-os események miatt egy személy munkaviszonya szűnt meg. Felfüggesztve kettő, elbocsátva egy, lakhelyváltozás miatt egy, első tényleges katonai szolgálatra bevonult egy fő. Pártfunkcióba került egy, megbízatása ideiglenes volt egynek, a front közeledte miatt két dolgozó hagyta el munkahelyét. A munkaviszony megszűnésének oka a távozók 27 százalékánál (11 fő) ismeretlen. Kitüntetésben hatan részesültek (fehérgyarmati járásból 2 fő, mátészalkaiból 2 fő, vásárosnaményi járásból 2 fő). Az egyik fehérgyarmati egy kormány-, egy miniszteri kitüntetés és három különböző társadalmi emlékérem tulajdonosa. (Munkaérdemrend bronz fokozat, Egészségügy Kiváló Dolgozó, Környezetvédele-

Next

/
Thumbnails
Contents