Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

ÉLETRAJZI ADATOK, PÁLYAKÉPVÁZLATOK - SZABOLCS VÁRMEGYE, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

zónő is földrajzilag osztott területen végezte munkáját. Működési területe megegyezett az őt szakmailag irányító szociálpolitikai főelőadó községeivel. 1973-tól 1975-ig Kótaj, Buj, Nagyhalász, Ibrány, Gávavencsellő, Tiszabercel, Paszab, Tiszalök, Tiszavasvári, Tiszadada, Tiszadob, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Tiszaeszlár, Timár, Szabolcs, Nyírtelek, Nagycserkesz községekben szervezte a területi szociális gondozást (házi szociális gondozás, öregek napközi otthona). A működési területén engedélyezett 4 főfoglalkozású községi gondozónő általában fejenként 5-7 személyt látott el (összesen 20-28 főt), a tiszteletdíjas társadalmi gondozónők általában 1 főt, házaspár esetében 2 személyt. A tiszteletdíj as gondozónők és az általuk gondozottak száma e minőségében történő ténykedése, közreműködése alatt 6-7 fővel növekedett. 1976-tól 1978-ig járási szociális ügyintézővé lépett elő, megváltozott működési területtel (Apagy, Nyírtét, Baktalórántháza, Nyírjákó, Nyírkércs, Ramocsaháza, Demecser, Kék, Székely, Kálmánháza, Kemecse, Levelek, Besenyőd, Magy, Napkor, Nyírbogdány, Nyíribrony, Nyírtura, Sényő, Újfehértó, Vasmegyer, Beszterec, Tiszarád). 1978-ban anagykállói járás megszűnése, s azottani egyes községeknek a nyíregyházi járáshoz csatolása folytán az egész járás területén az addigi 17 öregek napközi otthonával szemben 19 ilyen létesítmény működött most már. Ebből az általa ellátott területen Bujon 30, Kemecsén 20, Kótajban 20, Leveleken 20, Tiszabercelen 25, Tiszadadán 20, Bökönyben 20, Geszteréden 20 férőhelyes öregek napközi otthona működéséhez nyújtott segítséget. Közülük a leveleki, orosi, tiszaberceli, tiszadobi létesítmény szervezésénél is közreműködött. Háromszori étkezés, rendszeres orvosi ellátás, ruhamosás mindenütt biztosítva volt. Az engedélyezett 175 férőhelyen 163 személyt láttak el, akik közül 149 nem fizetett térítési díjat. 1976-tól 1978-ig mint járási szociális ügyintéző - az addigi területi szociális gondozás szervezésén kívül - ellátta még az egészségügy feladatkörébe utalt felnőttvédelmi szociálpolitika feladatkörébe tartozó hatósági feladatokat is. Ügyintézői munkaköre ellátásának idején az egész járásban rendszeres szociális segélyben részesülő 1245 főből, a megosztott területén működő községekben, 499 ráutalt részesült rendszeres havi szociális segélyben, 505 fő pedig eseti rendkívüli segélyben. Községeiben - úgy mint az ország más községeiben - 1977 második felében indult meg a szociális étkeztetés, Nyírbogdány és Nyírtura településeken 10-10 fővel. (Ezt megelőzően csak városokban volt szociális étkeztetés.) 1978. szeptember 15-étől, munkaköre újabb változásával - mint megyei vezető szervező szociális gondozónő -, a csoportvezető irányítása mellett szervezte és ellenőrizte a területi szociális munkát most már az egész megye területén. E minőségében igyekezett 226 település vezetőinek és dolgozóinak egységes szociális szemlélete kialakítását elősegíteni. Végezte a csoportvezető által részére kiosztott hatósági feladatokat. E munka keretében tevékenységét csak 1983. december 31 -éig volt lehetőség feldolgozni.