Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

ÉLETRAJZI ADATOK, PÁLYAKÉPVÁZLATOK - SZABOLCS VÁRMEGYE, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

Fm.: 1942 novemberében megkezdte az ONCSA-juttatások előfeltételéül előírt Családgondozási törzslapok felfektetését, kiállítását, környezettanulmányok készítését a kisvárdai járás területén. Ellenőrizte a Nyírkarászon 1940-4l-ben megépült 25 ONCSA-lakóház lakóinak szociális helyzetét, előmenetelüket, és segítette a maga eszközeivel boldogulásukat. Ali. világháború befejezése előtti években csaknem minden községben szervezett nyári napközi otthont óvodás gyermekek számára az iskolák épületeiben. Ellátásukhoz a Zöldkeresztes cukorakciókból, társadalmi gyűjtésből, szülők hozzájárulásából fedezte a szükségleteket. A gyermekvédelem keretében szervezte a Budapestről élelem hiányában, a háború után üdülésre kihelyezett 86 gyermek részére - 1946-ban - a befogadó családokat. 1946-ban Kisvárdán a szegénysorsú iskolás gyermekek részére téli étkeztetést hozott létre melegedővel, a Nemzeti Segély fenntartásában, az alispán ONCSAsegélyének támogatásával. Kisvárdán 300 gyermek, Mándokon 100 gyermek, Eperjeskén 60 gyermek élelmezését oldották meg. Állandó jellegű napközi otthonok működtek 1949-ben Dombrádon 50, Kisvárdán 1, Kisvárda II. 80, Pátroha 50 gyermeklétszámmal. Ezek a nyári napközi otthonok szerepét is betöltötték, miután felemelt létszámmal dolgoztak. Iskolás étkeztetési akciót működtetett (1949) Kisvárdán, Jékén és Tiszakanyáron. Ellátta a Debreceni Állami Gyermekmenhelyről akisvárdai gyermektelepre nevelőszülőkhöz kihelyezett 105 állami gondozott gyermek gondozásának, ellátásának ellenőrzését. 1946-ban ajárás területén Kisvárdán és Záhonyban megszervezte az 1948-ig működő Pályaudvari Hadifogoly Kirendeltséget, ahol a lakóhelyükre - átmeneti forgalomban - hazautazó hadifoglyok fogadása történt meleg élelmezés, szükség esetén egészségügyi ellátás biztosítása mellett. Az egy tál ételt társadalmi gyűjtésből teremtette elő. Számos országos és helyi hatóságok, társadalmi szervek által szervezett gyűjtési akció gazdája volt. Szervezte a „Magyar Gyermekekért", az 1946. decemberében indított „Siess ! Adj ! Segíts ! ", az „Országos Karácsonyi Segítő Akció 1947" országos gyűjtési mozgalmakat. A kisvárdai járás területén lévő 17 községben felmérte -1946-ban - a sokgyermekes családok számát. Ajakon a 850 családnak 73 százaléka, Anarcson az 520 család 28 százaléka, Dombrádon az 1100 családnak 36,3 százaléka volt sokgyermekes. Dögén 180, Fényeslitkén 80 sokgyermekes család élt. Gyulaházán a 467 családnak 16 százaléka, Jékén 11 sokgyermekes volt. Kékesén 315 családnak 9 százaléka, Kisvárdán 4500 családnak 24 százaléka sokgyermekes család. Komoron 25 sokgyermekes volt. Nyírkarászon a 460 családból 33 százalék. Nyírtasson a 650 családból 28,4 százalék, Pátrohán 700 családból 12,8 százalék, Rétközberecsenen274 családból 14,5 százalék, Szabolcsbákán 410 családból 19,5 százalék, Szabolcsveresmarton a 320 családból 20,6 százalék, Tiszakanyáron 350 családból 11 százalék sokgyermekes volt.