Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

ÉLETRAJZI ADATOK, PÁLYAKÉPVÁZLATOK - SZABOLCS VÁRMEGYE, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

BOGYÓ ILONA (Oroszbogyó, 1931. äug. 1.) T.: gimnáziumi érettségi. Tanácsi szociális ügyintézői tanfolyam. Mh.: Járási Tanács V. B., Tiszalök, könyvtáros (szervező). 1956. április l-jétől 1970. június 30-áig (a tiszalöki járás megszűnéséig) Járási Tanács V. B. Egészségügyi Csoportja, Tiszalök, járási szociális főelőadó. Ezt követően a jogutód Nyíregyházi Járási Tanács V. B., illetve a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. Járási Hivatal Egészségügyi Csoportja, Nyíregyháza, szociális főelőadó, 1970. július l-jétől 1983. december31-éig, a nyíregyházi járás megszűnéséig. Fm.: Ellátta az egészségügy feladatkörébe utalt - munkaviszonytól független felnőttvédelmi szociálpolitika hatósági feladatait. Felmérte 1964-ben a tiszalöki járásban működő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben élő idősek és munkaképtelenek helyzetét. Megállapította, hogy több termelőszövetkezet közgyűlése a szociális-kulturális alapot 60 százalékos kulturális és 40 százalékos szociális alapképzés céljára történő felhasználás megosztásában hagyta jóvá. Egyesek ennél is kevesebbet fordítottak szociális célokra. 1970-ben a Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztály szociálpolitikai csoportjának rendeletére már mint nyíregyházi járási szociális főelőadó mérte fel, Galambos János szintén szociális főelőadóval közösen, a járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben élő öregségi és munkaképtelenségi járadékosainak (nem nyugdíjasainak) helyzetét. Megállapították, hog}' 7179 fő ajáradékosok száma. Közülük tartásra köteles gyermeke nem volt 734 főnek ( 10 százalék). Gyermeke 89 százaléknak (6445 fő) volt. Gyermekével közös háztatásban ajáradékosok 57 százaléka (4128 fő) élt. A saját otthonában élő termelőszövetkezeti járadékosok közül 1416 fő esetében elégséges volt gyermekeinek rendszeres támogatása ahhoz, hogy önállóságukat megtarthassák. 871 idős ember esetében elégséges volt gyermekeiknek csak időközönkénti anyagi segítése. A két szociális előadó között - a nagy kiterjedésű és magas lélekszámú járásra való tekintettel - a járás területét földrajzilag kettéosztva, feladataikat önállóan végezték. A közös felmérés eredményeként 1974-re a termelőszövetkezeti járadékosok közül a két ügyintéző összes községeit figyelembe véve 479-en részesültek a tsz-járadékosok tanácsi költségvetésből havi kiegészítő segélyben. Úgy a tiszalöki, mint nyíregyházi járásban nemcsak a termelőszövetkezeti járadékosok szociális helyzetét kísérte figyelemmel és mérte fel időközönként, hanem a járás más idős állampolgárainak életkörülményeit is. 1969-ben teljes összegű havi segélyt kapott a tiszalöki járás területén 126 fő, ajárás 5 községéből háromban havi 270 Ft, kettőben 300 Ft összegben. 1970. július l-jén, a Tiszalöki járás megszűnésével a jogutód Nyíregyházi járásnál a két szociális előadó között földrajzilag megosztott terület elkülönítése nélkül, az egészjárásban egyöntetű felmérésük szerint, 1971 .január 1 -jén 772 fő részesült havi rendszeres segélyben. Az