Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

SZOCIÁLIS OTTHONOK

illetve 8 föt, összesen44 személyt gondoztak. 1972. január l-jétől újabb2 községben folytatódott a tiszteletdíjas gondozónők bevonása az idősek gondozásába. E munkaterülete utolsó évében, 1974-ben, a községi főfoglalkozású gondozónők által ellátottakon kívül ajárás területén 33 tiszteletdíjas társadalmi gondozónő43 főtlátott el, az összes ellátottak száma 65-67 fő között ingadozott. Segítséget nyújtott a községi vezetőknek 1969-ben a nyírkátai, 1970-ben a nyímeggyesi és 1971-ben a csengeri öregek napközi otthona létrehozásában. Ezt követően pedig működésüket szakmailag instruálta. A mérki szociális otthon igazgatói munkakörébe 1974. augusztus l-jén történő beállítása után, az intézetben folyó általános karbantartás, felújítási munkák idején alakította ki a főépület folyosó-rendszerének kisebb átalakításával több csoportra osztható - kisebb társaságok kialakítására alkalmas - teret, a gondozási nívó emelése érdekében. A 168 ágyas, addig Betegek Otthona 1979-től időskorúak szociális otthonaként üzemelt a gondozottak változatlanul hagyása mellett. Az intézmény négy osztályra tagolódott, így az egyes osztályok gondozási tevékenysége külön is értékelhető volt. AIV. osztály ápolói (a megyében egyedülállóan) az osztályukhoz tartozó 28 gondozott közül a saját ruházatát viselő 14-nek ruháját maguk mosták, vasalták. (Nem adták le az intézet mosodájába.) Ez a gesztus az intézetlakók körében nagy szimpátiát váltott ki és erősítette a gondozott-nővér kapcsolatot. A nővérektől nem csupán az ápolás mechanikus szerepkörét, hanem a családias légkör kialakítására való törekvést is megkívánta. Belgyógyász szakorvos (körzeti orvos) heti 2 alkalommal rendelt az otthon területén. Súlyt helyezett az intézeten belüli kultúrtevékenységre, a szabadidő kulturált kitöltésére. A gondozottakból és dolgozókból szervezett, ún. saját kultúrcsoport és iskolák által biztosított műkedvelő előadások, társasjátékok, ki mit tud versenyek, kirándulások, megyén belüli és kívüli csereüdültetések, zenedélutánok stb. a pszichés gondozást szolgálták. Évente 4-5 alkalommal színházba is eljutott20-25 intézetlakó. Minden, ún. jó filmre biztosította a jegyeket az érdeklődő idős emberek részére. A jelmezes farsangi bál és más táncos délutánok, de minden más házi ünnepség is kellemes szórakozást nyújtott, színt vitt szürke hétköznapjaikba. Az intézet könyvállományának bővítése, cseréje útján gondoskodott az olvasási igények kielégítéséről. (1975-ben 980 db könyvből 720 db szépirodalmi volt.) A kulturális és szórakoztató tevékenység szolgálatában állt 1978-ban 5 db televízió, 8 db rádió, magnó, lemezjátszó, fényképezőgép és 49 napilap, folyóirat. (Előfizettek 10 db Népszabadságra, 5 db Népszavára, 5 db Magyar Hírlapra. 10 db KeletMagyarországra, 5 db Képes Újságra, 2 db Magyarországra, 5 db Nők Lapjára, 2 db Rádió-TV Újságra és 5 db Ludas Maty ira.) 1976-ban a gondozási épületben büfét alakított ki az intézetlakók kisebb szükségleteinek (cukorka, dohány, kávé stb.) helybeli beszerzési lehetőségeivel,