Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

Bevezetés

Egyéb végzettsége volt még a járások 52 dolgozójából 34 főnek (65,3 százalék). Ebből egyetemi szociálpolitikai szaktanfolyam 2 fő, egy éves bentlakásos szociális tanfolyam 2 fő (mindkettő az ONCSA tevékenysége idején), hat hónapos bentlakásos államigazgatási tanfolyam 1 fő, községi közigazgatási jegyzői tanfolyam 1 fő, gróf Serényi felső leánynevelő intézet 2 fő, szociális igazgatási tanfolyam 1 fő, szociális ügyintézői tanfolyam 3 fő, (az 1980-as évek második felében), gép- gyorsíró 3 fő, mérlegképes könyvelő 1 fő, alapfokú adótanfolyam 1 fő, férfi szabósegéd 1 fő, és ismeretlen 13 fő. E felsorolt végzettségek többsége apályán hasznosítható volt. Nyíregyháza városnál az egyéb végzettségek között volt 1 kereskedősegéd, 1 esztergályos szakmunkás, 1 állami közegészségügyi járványügyi ellenőr, 1 gép- és gyorsíró és 1 tanácsi szociális ügyintézői tanfolyammal rendelkező. A többségnek nem volt egyéb végzettsége. A járási, városi hálózatban dolgozók közül 3 fő (a dadái felső, a kisvárdai és a nyírbogdányi járási szociális titkárok) készültek a pályára, mert a háború alatt elvégeztek egy egyéves bentlakásos szociális tanfolyamot Budapesten, illetve Kolozsváron. A többség pedig munkahely teremtési célzattal választotta a szociálpolitikai munkaterületet. Nyíregyháza városban egy református lelkész a polgármester felkérésére munkája ellátása mellett vállalta el közvetlenül a II. világháború utáni években a szociális teendők irányítását, s szervezését. A szociálpolitikai munkaterületen eltöltött idő változatos képet mutat úgy a megyénél, mint a járásoknál, a városoknál, illetve Nyíregyházán. A megyénél egy év előtt hagyta el a munkaterületet a vizsgált dolgozók 27,7 százaléka (5 fő). Egy évig a dolgozók 16,6 százaléka (3 fő), 3-4 év között 38,8 százalék (6 fő), 18 évig 5,5 százalék (1 fő), 22-23 év között 5,5 százalék (1 fő), 27 évig 5,5 százalék (1 fő) és 3031 év között 5,5 százalék (1 fő) tevékenykedett. A járásoknál, Nyíregyháza városnál az összlétszámot (67 fő) figyelembe véve valamennyi kategóriánál alacsonyabb arány mutatható ki. így egy év előtt vált meg a munkaterülettől 18,4 százalék (12 fő). Egy évig tevékenykedett 7,6 százalék (5 fő), két évig 8,9 százalék (6 fő), 3-4 év között 13,4 százalék (9 fő), 5-6 év között 13,4 százalék (9 fő), 7 évig 1,5 százalék (1 fő), 8 évig 1,5 százalék (1 fő), 9 évig 3 százalék (2 fő). A 10 év fölöttiek közül 10-12 évig 3 százalék (2 fő). Ugyancsak 1,5 százalékos volt az arányuk a 13 évet, 16-18 évet, 21 évet, 22-23 évet és 27 évet a hálózatban eltöltötteknek is. 30-31 évig szolgálta az ügyet még 3 százalék (2 fő) és ismeretlen időt töltött a pályán 12,3 százalék (8 fő). Munkaviszonyuk megszűnésének okai: a Vármegyei Szociális Felügyelőségnél és a Megyei Tanács szakigazgatási szervénél áthelyezés folytán szűnt meg a munkaviszonya 27,7 százaléknak (5 fő), magasabb beosztásba került 5,5 százalék ( 1 fő), nyugdíjazás miatt 16,6 százalék (3 fő), rendelkezési állományba helyezés és megbízatása lejárt 11 százaléknak (2 fő), katonai szolgálat következtében 11 százalék (2 fő) vált meg munkakörétől, és 27,7 százalék (5 fő) ismeretlen.