Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

ÉLETRAJZI ADATOK, PÁLYAKÉPVÁZLATOK - SZABOLCS VÁRMEGYE, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

Tiszai járás (megszűnt 1950-ben) ÖZV. MÉRAY ISTVÁNNÉ (?-?) Mh.: Kisújszállás Megyei Jogú Város, szociális szakelőadó. 1943. november l-jétől 1947. szeptember 30-áig Tiszai Járás Főszolgabírói Hivatal, Mándok, járási szociális szakelőadó. 1947. október l-jétől 1948-ig Ligetaljai Járási Főszolgabírói Hivatal, Nyíradony székhellyel, járási szociális szakelőadó. Fm.: A községi vezetőkkel együttműködve 1944. június 15-étől augusztus 15-éig Kopócsapati községben 2 hónapon át működő nyári napközi otthont szervezett 4060 közötti gyermeklétszámmal. Jelentése szerint 1945-ben a napközi otthontól idegenkedtek a szülők, mert féltették gyermekeiket, hogy elviszik, „...mindenféle kifogást hoztak elő... inkább ad otthon nekik főtt krumplit egész nap, minthogy a napközi otthonba küldje..." 1946-ban Mándokon 115, Tornyospálcán 30, Tuzséron 72, Záhonyban 30 gyermeklétszámmal működtek a napközi otthonos óvodák, melyhez az infláció és vesztes háború okozta gazdasági nehézségek miatt a gyermekek élelmezésén kívül a napközi otthonvetetők díjazását is társadalmi úton gyűjtött természetbeni adományokból kellett túlnyomórészt fedeznie. A mándoki intézmény 1948-ig a római katolikus Szalézi Nővérek szerzetesi épületében és fenntartásában üzemelt. Vezetője az óvónői és tanítónői oklevéllel rendelkező Kerény i Anna volt. Ali. világháború után ennek működéséhez i s társadalmi gyűjtést kellett szervezni és külföldi segélyadományokbóí természetbeni élelmet kiutalni. A háború utolsó évében ( 1945) felmérte ajárás területén élő azokat a sokgyermekes családokat, akik az 1940-évi XXIII. tc. értelmében Családvédelmi Alapból támogatásra jogosultak voltak. Ebből nincstelen: 446 család, 5 kat. holdon aluli birtokos 347 család. Megállapítása szerint öltözetük nagyon „lerongyolódott", mert „...évek óta nem tudták beszerezni a szükséges ruházatot... a rendelkezésre álló ruhaanyagok minősége gyenge, mennyisége kevés, az ára magas... A lakóházak nagy része szűk, egészségtelen, avult. Az új házasok és csecsemők a legnagyobb nyomorban élnek"... A Népjóléti Miniszternek a tiszai járásból 1947. október l-jétől a ligetaljai járásba helyezése után megkezdte az 1947. november 21-én induló - a svéd Rädda Barnen külföldi segélyszervet magyarországi vezetősége által juttatott - iskolás gyermekek étkeztetési akciójának szervezését Nyíradony községben. Ebből a rászorult sokgyermekes családok gyermekei közül 100 gyermeket élelmezett 3 hónapon át. Mindkét járásban szervezte a helyi és központilag indított gyűjtési akciókat. Nyilvántartásba vételükről és raktározásukról gondoskodott, s elosztásukat a társadalmi szervek igénybevételével oldotta meg. Elszámolásukról gondoskodott.