Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

lekötöttség megtalálásával, foglalkoztatáson keresztül tudták elkülöníteni egymástól, ágyhoz kötöttségük miatt. A fent járó betegek az ebédlöt használták napközben társalgóul. Majd Harangozó Imréné az 1974-ben történő igazgatói munkakörbe történő beállítása után, az intézetben folyó általános karbantartási, felújtási munkák idején, a főépület folyosórendszerének kisebb átalakításával — több csoportra osztható kisebb társaságok kialakítására alkalmas — teret alakíttatott ki a gondozás javítása érdekében. Ezzel kisebb közösségek kialakítására nyílt lehetőség. ál Fizikai foglalkoztatás a gondozás szolgálatában Az 1960-as évek közepén már erőteljes szorgalmazást kapott a testi gondozáson kívül a korszerű gondozás gondolata. Ennek első lépését talán az állandó kimenő biztosítása jelentette. A változatos napi program összeállítása követelmény volt, melyben helyet kapott a pihenés és az eddigi hagyományos fizikai tevékenység mellett, a tudatosan szervezett, lehetőleg rendszeres fizikai, szellemikulturális és szórakoztató jellegű foglalkoztatás. A mérki otthon 1200 n.öl konyhakerttel rendelkezett. Ez lehetőséget adott az intézet belső életével, gazdálkodásával kapcsolatos társas fizikai foglalkoztatásra a fentjáró gondozottak állapotától és érdeklődési körétől függően. Már az otthon megnyitását követő években megkezdték a konyhakerti növények termesztését és állattartással is foglalkoztak. Pl. 1956-ban 43 db sertése volt az otthonnak. (4 db anyakoca, 7 db hízó, és 32 db malac) Természetesen saját üzemi konyhájukra termeltek. A gazdálkodásból befolyt és az élelmezés feljavítására fordított bevétel 1150 1956-ban 13 524 Ft-ot tett ki. ~ A legnagyobb eredmény mégis az volt, hogy kisebb társaságban elkülönülhetek az idős emberek a 168 fős „tömeg"-től, s szabad levegőn pihengetve olyan testmozgást végezhettek, amit mint — nagy többséggel — falusi emberek, fiatal koruktól gyakoroltak. A kerti ténykedés lehetőséget adott az egyéni elkülönülésre is a magányosságra vágyóknál. Még 1975-ben is a veteményeskertben való segítség, az udvar, park rendbetartása 15-20 főnek adott elfoglaltságot. 1975-ben munkajutalomra 6 220 Ft-ot fordítottak. így egy-egy^ház körüli munkában résztvevő intézetlakóra havi kb. 25-30 Ft esett. Kézimunkázott saját kedvtelésből kb. 10-12 fő, kosárfonást, seprőkészítést pedig 1-2 fő végzett.