Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

leseben foglallak szerint, a megye területén az engedéllyel rendelkező koldusok száma 197 fő voll. Az engedéllyel rendelkező egyének számát pedig többszörösen meghaladta azoknak a száma, akik engedély nélküli koldulással foglalkoztak. Ezek számát mintegy 300-ra tetle a jelentés. A nyíregyházi városi volt szegény- és bclegmenház kiköltöztetésére vonatkozó tárgyalások során azt. az ígéretet kapta a szociálpoltikai szakszolgálat a földművelésügyi minisztérium részéről, hogy megtelelő kártalanításban részesíti, ez azonban elmaradt. Kártalanítást sem kapott és még a kitelepítés a szociális otthonok 1951. évi fejlesztésének terhére valósult meg. Azt sem vették figyelembe, hogy eddig a szegény- és betegmenház területén volt elhelyezve a népkonyha is, a nyári hónapokban 100— 110. a téli hónapokban pedig 200-210 étkezési létszámmal. A kihelyezésre vonatkozó döntés idején a népkonyha elhelyezése még megoldatlan volt.

1049 Ez a döntés is az 1950-cs évek politikai torzulásának következményeként könyvelhető el. A századfordulón kifejezetten szegényes betegmenház céljaira épült léltesítményről a város kénytelen volt lemondani felsőbb utasításra, bár utcáin hemzsegtek a koldusok. Figyelembe kell venni még azt is, hogy az átszállítás idején, Budszentmihályon konyha, ahol kb. 100 főrészére főzni lehetett volna, még nem volt. A melléképületek átalakítása még csak folyt. Mosónője sem volt az intézetnek. A tiszalöki járási tanács vb igazgatási osztálya 1951. szeptember 5-én kelt (32120/1951. sz.) jelentése szerint ...„Hiányosság először az az otthonnál, hogy jelenleg a szabad ég alatt féfznek két üstben, s csak heetek múlva lesz arra kilátás, hogy a melléképületeket rendbehozzák, s a konyhát, mely teljesen használhatatlan állapotban van. Pár nappal ezelőtt történt csak meg a melléképületek mérnöki felmérése a melléképületek rendbehozatala céljából... Az ápoltak ruházatának tiszlasága nem kielégítő, mert jelenleg nincs mosónő, s a mosónő helyett a mosást a többi alkalmazottak végzik, akiknek a mosásra kevés idejük van, mert mindegyiknek megvan a maga beosz.tása és munkája. A mosónő fizetésére keretként 340 Ft van megállapítva, mely összegért egy teljes hónapig száz, illetve 92 személvre a mosást nem vállalja I ()5() senki" ' (Azt a körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezért a bérért kézzel kellett 92-100 cmbeire mosni, mert mosógép az intézet megnyitása idején még nem volt) Tényként kell rögzíteni, hogy úgy a büdszentmihályi szociális otthon, mint a Nyíregyházáról kitelepített szegény- és betegmenház felszerelése igen kezdetleges, szegényes volt a megindulás körüli években, illetve a leltár szerinti átadás-átvétel idejében. Még az áttelepítés utáni évben is olyan hiányos volt a felső és alsóruházat, hogy egyszeri váltást sem