Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

anyaghiány ..."Az történt ugyanis, hogy a TÜZÉP a szociális otthon átalakításához már kiutalt réglát nem tudta rendelkezésünkre bocsátani"... Ez a körülmény azonban rövid idő eltelte után megszűnt és a büdszentmihályi otthon bővítési munkálatai július l-ig szépen haladtak, úgy, hogy háromnegyedrészben be is fejeződtek. Később 2 m

3 deszka hiánya akadályozta az építkezést, mely a gondnoki lakás szobáinak padlózatához lett volna szükséges. Egyetlen szervnél sem lehetett faanyagot beszerzni. Amilyen anyagra szükség volt, azt a SzabolcsSzatmár Megyei Tanács V.B. III. Igazgatási Osztály a romlakásokból kikerült anyag^ok^ formájában az építő-szerelő (EPSZER) vállalattól vásárolta meg. ' A büdszentmihályi szociális otthonnál az 1951. évről áthúzódott tervberuházás 1953. március végén fejeződött be a Megyei Tartalék Alapból biztosított 51 000 Ft felhasználásával. Ekkor az otthon már 125 ággyal működött. Ez a férőhely 1957-ben I30-ra, 1959-ben 140-re és 1960-ban 160-ra növekedett, mely az 1989-es rendszerváltáskor is ennyivel üzemelt. b/ A büdszentmihályi (ma Tiszavasvári) szociális otthon megnyitása és működése. A nyíregyházi Szegény- és Betegmenház kihelyezése a büdszentmihályi szociális otthonba A büdszentmihályi szociális otthon létesítése, majd bővítése a megyei tanács vb igazgatási osztályának fontos feladatát képezte. Ennek oka volt egyrészt a megyében intézeti elhelyezésre jelentkező jogos igények kielégítésére való törekvés, majd pedig a kolduskérdés rendezése diktálta szükséglet. Ezenkívül sürgette a bővítést a Nyíregyházi Szegény- és Betegmenháznak a büdszentmihályi szociális otthonba tervezett kihelyezése is. Ugyanis a megyei felső vezetés úgy döntött, hogy annak épületét a Nyíregyházán létesíteni szándékozott középmotorgyárral kapcsolatos tanműhely céljaira kell átengedni. Ezért központi tervhitel és a megyei tartalékalapból biztosított összegek felhasználásával létesült ágyainak száma évről-évre emelkedett. A büdszentmihályi szociális otthon 1951. június 2-án kezdte meg működését 7 fővel. Az első gondozottak Agod Károlyné, Bodor Inna, Nagy P. Zsófia büdszentmihályi és Bodnár Zsuzsanna, Darvas Sarolta^ Mausetz Julianna, valamint Mihályi János tiszalöki lakosok voltak.

10 Az intézet megnyitásakor mindössze 3 alkalmazottja volt a 20 fős otthonnak, mégpedig: Szabó János gondnok, Dénes Sándorné gondozónő, ill. segédmunkás és Veréb Mária szakácsnő.