Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

hasznára neveltetett a gondozottakkal a nyáron 20-21 baromfit csirkekorától és ezen kívül még 8 db libát akkor, amikor az intézetnek nem igyekezett felhívás ellenére sem baromfiállományról gondoskodni. Ahogyan a saját állatait neveltette a mai napig az otthonban, ugyanúgy az általa bérelt szőlődarabot az ápoltakkal munkáltatta meg. (Csapó, Bihari Gábor)"... A durva bánásmód miatt a gondozottak egyre-másra írták áthelyezés iránti kérelmeiket a felügyeleti szervekhez. A bizottság megállapította, hogy a gondozottak nyugalma, az intézet kellő nívóra emelése és jó hírneve személycserét kíván, mert a gondnoki feladatokat a vezető főképpen abban látta, hogy az élelmezést és tüzelőt az otthon részére biztosítja. Állítása szerint a pártmunka a legtöbb délutánját igénybe vette. Röviddel c megállapításokat követően a gondnok beadta lemondását, maga is elismerve, hogy a teendők ellátására nem képes, így 1952. febuár 15-én megvált az intézettől.

996 Utóda a hasonló végzettségű és felkészültségű Bánó Fülöp tarpai lakos lett, aki az otthonhoz tartozó 650 n.öl kert és 1200 n.öl gyümölcsös területen kertgazdálkodást igyekezett megvalósítani. A gondozási tevékenység továbbra is csak a beutaltak élelmezésének és ruházatának biztosításából állt, pedig ekkor már szorgalmazta a megyei szociálpolitikai csoport a gondozottak foglalkoztatásának, lekötésének szükségességét is. Jóllehet az alkalmazotti állomány még ekkor is csak gondnokból, egy gondozónőből és egy főzőnőből állt. A gondozónő egyben takarítónő is volt, amely munkaidejét teljesen kitöltötte. A takarításba bevonták a gondozottakat is. A megyei szociálpolitikai csoport a földmvesszövetkezeteknél bérmunkában végzendő zsákfoltozási lehetőségeket kutatott fel és javasolta azok bevezetését az egyes otthonok gondozottainál, így Tarpán is. A befolyt munkadíj fele a munkát végző gondozotté volt, míg a másik 50% pedig kollektív célú felhasználásra volt fordítható.

997 Ugyanis egyes gondozottak a házkörüli munkákat végezték (favágás, konyhai előkészítés, takarítás, mosás), amelyért a költségvetésből díjazást nem kaphattak. Ebből a közösen kezelt pénzösszegből részesülhettek jutalmazásban.

998 Bizonyos kullúrlevékenység is megfogalmazódott már követelményként. A tarpai, szakolyi és büdszentmihályi szociális otthon 1952-ben már rendelkezett l-l db rádióval. A rádió a gondozottak ebédlőjében volt elhelyezve, mely társalgóként is szolgált. Ilyen készülékkel Győrtelek, Kisvárda és Máriapócs településeken üzemelő intézmények még nem rendelkeztek.

999 A művelődésügyi szervek 1953-ban minden