Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
A község fenntartásában 1950. február 15-én nyílt mes 10 személy 907 befogadására alkalmas szegényház, ahol 4 nö és 6 férfi állt gondozás alatt. A beutaltak zöme 66-86 év közötti volt. Egy nő és egy férfi 49, illetve 55 évesen került ide, mert értelmifogyatékosok voltak. A létesítmény mindössze két évig működött, mert a Megyei Tanács V.B. III. Igazgatási Osztálya azt megszüntette az állami szociális otthonok fokozatos megnyitása után. Ezzel egyidőben 1950. április 2-án kelt 8035-20/1952 III. sz. határozatával a dombrádi szegényházban élő Bíró Zsuzsanna (szül. 1884), Csercsa István (szül. 1880), Farkas Jánosné (szül. 1874), Kóródi Lajos (szül. 1867), Kuszhtundi Sámuel (szül. 1869) és Támár Margit (szül. 1901) gondozottakat a győrteleki; Beke András (szül. 1982), Bubik István (szül. 1864) és Nehéz Mihályné (szül. 1880) gondozottakat pedig az 1951-ben államosított kisvárdai szociális otthonba helyezte át. Két fő nem fogadta el az áthelyezést. Intézkedett az Igazgatási Osztály a dombrádi szegényház felszerelési tárgyainak leltárbavételéről is. A leltári tárgyakat 1950. április 8-án beszállították Kisvárdára és átadták azt a volt római katolikus szeretetház jogutódjának, az 1951-ben államosított szociális otthonnak. Szabolcs vármegyében a dombrádi szegényház volt az utolsó, amely ilyen címen 1950-ben létrejött. Felszerelési tárgyai az eddig ismertetett szegényházak felszerelésénél valamivel jobbak voltak. 908 (1. 50 sz. kimutatás) h/ A jánki községi szegényház A szatmári régióban kb. az 1920-as évek közepétől az 1930-as évek közepéig egyedül Jánk községben volt egy gyenge állapotban lévő községi ún. szegényház egy beutalttal. Ez a jánki körjegyző, gazdasági és szociális viszonyokról adott bizalmas jelentéséből tűnik ki. Azt is megállapítja a jelentés, hogy ...„úgy az ínségre szorulók, mint a „. gényház lakójának gondozása az általános gazdasági helyzetből folyó kívánalomnak nem felel meg, illetve bizonyos javításra volna szükség, melyet a község, mint erkölcsi testület, nehéz anyagi helyzetére való tekintettel keresztülvinni képtelen"... 909 Ez az 1935-ben készült jelentés indokoltnak tartotta, hogy az 1936 évi költségvetésbe e célra bizonyos összeg szerepeljen a költségvetésbe, hogy szükség esetén az felhasználható legyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy csak épületet, esetleg
