Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

bérvonazta sem volt, mert Jánkmajtis és Kölese nagyközségek területén 2-2 fő szervezői feladatot ellátó gondozónő működött. A hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan az Egészségügyi Minisztérium irányelve alapján az egész ország területén, így SzabolcsSzatmár megyében is területi gondozási központok fokozatos létrehozására került sor. Az ismertetett modellkísérletek után, a korábbi széttagolt szabályozást egységes keretbe foglalta a 10/1986. (IX. 24.) Eü.M. sz. rend., mely a területi gondozás intézményeinek rugalmas fejlesztését segítette elő. A területi szociális gondozás egyes formái (szociális étkeztetés, házi szociális gondozás, az öregek napközi otthonai, a szállást biztosító ÖNO-i) különböző időpontokban egymástól eltérő mértékben és elvek alapján épültek ki, állapítja meg az Egészségügyi Minisztérium IX. Szociálpolitikai Főosztályának „Közlemény"-e. Természetesen mindegyik formáról külön jogszabály intézkedett. Az elmúlt két évtized a területi gondozás jelentős bővülését, országos elterjedését eredményezte. Az elmúlt időszakban erősödött az igény a különálló, de lényegében egymásra épülő, egymást kiegészítő gondozási formák egy szervezeti egységbe vonására, egységes szakmai alapokon történő arányos fejlesztésére. A megnövekedett és jelentős részben megváltozott igények a továbbfejlesztés átgondolását indokolták és egy egységes az idősek korához, egészségi állapotához rugalmasabban igazodó szociális alapellátó rendszer kialakításának szükségességéhez vezettek. Ennek eredményeképpen és a célok megvalósítása érdekében alkotta meg az Egészségügyi Minisztérium 10/1986. (IX. 24.) Eü.M. sz. rendeletét. A rendelet alapvető célja a szociális alapellátás megteremtése. Az új jogszabály megjelenése és a gondozási központok kiépítése, a gondozóhálózat bővülése lehetővé tette azt is, hogy a viszonylag jobb anyagi helyzetben élő, de koruk, egészségi állapotuk miatt támogatást igényelők részére is elérhető legyen a segítség. (Korábban erre nem volt lehetőség.) Az új jogforrás a térítési díjak megállapításával is kiemelten foglalkozik. Az új térítési díjrendszer kialakításánál nem volt cél a díjak emelése, a bevételek fokozása. Cél volt az ellátásoknak az idősek igényeihez rurgalmasan alkalmazkodó megszervezése, ezeknek a térítési díjakban a jövedelmi viszonyok, az életkor, egészségi állapot szerinti érvényre juttatása, az egyszerűbb, gyorsabb eljárás bevezetése, a hatósági ügyintézés megszüntetése.