Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

E csoportba soroiáshez elegendő' volt az egyik feltétel is, ha a személy egyéb, az életvitelét nehezítő körülmények (pl. krónikus betegség, testi vagy szellemi fogyatékosság, veszélyeztetett családi körülmények, egészségtelen lakáskörülmények, stb.) között élt. A ül. csoportba azokat a személyeket kellett sorolni, akik társadalmi gondosk(xlást ugyan igényeltek, de személyi és anyagi körülményeik lehetővé tették, hogy a szociális ellátás különböző szolgáltatásait önköltségesen vegyék igénybe, (pl. 75 éves, vagy idősebb, magas nyugdíjjal, jövedelemmel, illetve jelentős mértékű ingósággal, ingatlannal rendelkezett, vagy az idős személy hozzátailozői, családtagjai megfelelő jövedelminél rendelkeztek.) Természetesen e kategóriába sorolásnál is figyelembe kellett venni a II. csoportnál jelzett egyéb, az életvitelt nehezítő körülményeket is. A IV. csoportba azokat a személyeket sorolták, akik társadalmi támogatást várhatóan nem igényelnek, helyzetük megoldott volt (pl. saját jövedelmük és a családi támogatás kiegyenlített életvitelt biztosított, eltartási szerződést kötöttek stb.). A szociális rászorultság megállapításánál, illetőleg a kategóriába sorolásnál alapelv volt, hogy az anyagi helyzet nem tekinthetői kizárólagos feltételnek. Az. életkor, az. egészségi és fizikai állapot, a családi körülmények, a településtípus, a lakáshelyzet és sok egyéb helyileg megállapítható tényező összességében adta a mérlegelés lehetőségét. Mindezek alapján kellett a csoportokba sorolást végrehajtani és a támogatásra szorulókat nyilvántartásba venni. A felmérő munkának a központilag leküldött címlistán szereplő valamennyi személyre ki kellett terjedni. Ezenkívül a rendszeres szociális segélyben részesülőkre és mindazokra a segélyezettekre, egyéb gondoskodásban részesülő idős állampolgárokra, akiknek a havi jövedelme 2200 Ft alatt maradt. A felmérés alapján a helyi tanács állapította meg, hogy a felmért személy részesül e már valamilyen gondoskodásban, illetőleg meghatározta, hogy számára milyen gondoskodási formát, típust kellene biztosítani. A Minisztertanács 3295/184. sz. határozatában érintettek száma 75 813 főt tett ki. A felmérésbe bevontaké pedig 70 528 fő volt. A felmértek közül eddig is támogatásban részesült a felmértek 22,57%-a, (15 931 fő'). Ebből: - I. csoport 2 936 fő - II. csoport 11 271 fő - III. csoport 1 724 fő.