Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

3/ Helyzetfelmérés a 60 éven felüli kis jövedelmű lakosság körében Szabolcs-Szatmár megye társadalmi és gazdasági helyzetét tekintve, közismerten a hátrányos helyzetű megyék közé tartozik. Ez kedvezőtlen hatást gyakorol az itt élő családok helyzetére és felemelkedési lehetőségére is. A megye lakosságának kb. egynegyede 125 hátrányos helyzetű településen él. Az ilyen községekben élő családok életszínvonala, szociális és kulturális ellátottsága elmarad az átlagtól. Felemelkedésük is csak társadalmi felemelkedéssel együtt valósítható meg. Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 6%-a (36 125 fő) tanyákon, külterületi lakott helyeken él. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a népesség kb. 7%-a hátrányos helyzetű cigány lakos. Az összes cigány lakosság kb. 10%-a még ma is 40 cigánytelepen él. A megyei képhez tartozik, hogy az élveszületések aránya ma is meghaladja az országos átlagot. Az 5 és több gyermekes családok száma kétszerese az országosnak. (1980-as adatok szerint országosan 2,7, a megyében 5,4%.) Ugyanakkor a munkanélküliség országosan a legmagasabb értéket mutató megyévé emelte. Az átlagkeresetek alakulása is kedvezőtlenebb az országosnál. Pl. ipari dolgozóknál Év Megye Ft Ország Ft Különbség Ft 1980 3457 4049 592 1984 4601 5457 856 Ez a kép évről-évre tovább romlott. Az elszegényedés a megyében rohamléptekkel haladt előre, s egyre nagyobb arányokat öltött országos szinten is. A megyében az országosnál is súlyosabb volt a helyzet. Ezért már 1980. október 6-án (3366/1980. IV. sz.) a megyei tanács vb egészségügyi osztály szervezetében működő szociálpolitikai igazgatásban dolgozók szükségesnek tartották a szociális gondoskodás különböző formáira rászoruló 60 éven felüli idó's állapolgárok és más szociális támogatásra szoruló családok szociális helyzetének felmérését a megye területén. Ez egyrészt a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek meghatározásánál birt jelentőséggel, másrészt pedig a felméréskor, illetve 5 éven belül a szociális gondoskodás legmegfelelőbb formájának kiválasztásánál és biztosításánál. Ezért a számbavételnél külön kellett feltüntetni a jelenleg és az 5 éven belül támogatásra szorulókat.