Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
A szakmai sorrendet az előbbi felsorolás adja. Az ismertetett gondozási fonnák közül legfejlettebb a szociális otthoni gondozás. Ez nyújtja a legtöbbet. A három gondozási formánál mennyiségi különbség van. Találunk azonban azonosságot és különbséget is. 21 Egyesített szociális intézmény (ESZI) Az eddig bemutatott három szociális gondozási forma (szociális otthon, öregek napközi otthona és házi szociális gondozás) az 1970-es évek közepétől szakmai, szervezeti és gazdasági egység megvalósítására törekedett. Első lépésként a szakmai egység megvalósítására fektették a hangsúlyt. E munka tartalmilag még sok kívánnivalót hagyott maga után egyes dolgozók kellő felkészültségének hiányában. Az ÖNO-k egyre nagyobb számára volt már jellemző 1978-tól a megye területén is, hogy integráltan működtek (különösen a fehérgyarmati és nyíregyházi járásokban) a házi gondozószolgálattal. Az egészségügyi és szociális intézmények szervezeti összevonásáról a Minisztertanács 3324/1977. sz. határozata intézkedett. A szociális intézmények és szolgálatok egységbe vonásával egyszerűsíteni kívánta a határozat az anyagi eszközökkel való racionálisabb gazdálkodást. Ezenkívül, lehetővé tette a munkaerő ésszerűbb hasznosítását, az ellátás hatékonysága színvonalának emelését stb. Ezt követte az időskorúakat gondozó szociális intézetek szervezetének továbbfejlesztéséről szóló 17/1978. (Eü.K. 10.) Eü.M. sz. utasítás. Ennek értelmében 1979. január l-ig valamennyi ÖNO-ra és házi szociális gondozó szolgálatra ki kellett terjedni az egyesítésnek, a teljes vagy részleges összevonásnak. Mindhárom szociális támogatási forma (házi gondozás, öregek napközi otthona és szociáls otthon) szervezeti összevonása volt a teljes integráció. Azokon a településeken, ahol szociális otthon nem működölt, az öregek napközi otthonait és a házi szociális gondozó szolgálatot vonták egységbe. Ez volt a részleges integráció. Ennek megfelelően a megye területén 1 teljes (Nyíregyháza városban) és 26 részleges egyesített szociális intézmény (ESZI) jött létre. Ezek megoszlása a következő: 14 3
