Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

Több helyen a tsz. szocialista brigádok elvállaltak egy-egy magáramaradt idős ember háztáji földjének megművelését, azonban ez nem volt általános. Az egészségügy feladatkörébe tartozó, munkaviszonytól független felnőttvédelmi szociális gondoskodás feladatkörét a 2.065/1968. Kormány számú határozat és ennek alapján kiadott 17/1968. Eü.M. sz. ut. határozta meg. Ez az ügyrend nem tette a tanácsi szociális ügyintézők feladatává — a korábbitól eltérően — a tsz. öregek szociális helyzetének figyelemmel kísérését. A mg. termelőszövetkezetek önállóak voltak. Ennek ellenére, — hatáskör nélkül — figyelemmel kísérték a szociális ügyintézők a tsz. öregek helyzetét is. Ennek eredményeként Fehér Antal csengeri szociális ügyintéző, a felügyeletet gyakorló elnökhelyettes hathatós támogatásával, hét mg. termelőszövetkezetben (Csegöld, Csenger, Gacsály, Porcsalma, Rozsály, Tyúkod, Ura) segítették elő tsz. szociális gondozónők beállítását 1969 elején. Ezt egy felmérés előzte meg, amikoris a szociális ügyintéző megállapította, hogy csak a csengeri járás termelőszövetkezeteiben 135 házi szociális gondozásra szoruló idős ember él. Közülük 129-nek 300 Ft-on aluli volt a jövedelme. A 135 gondozásra szorulóból 67 főnek a gondozását igyekezett elősegíteni a beállított 8 tsz-gondozónő.

1459 Az egy gondozónőre jutott 9 fő nagyon magas volt, mert a ráutaltak rendszerint a periférián laktak, s a nagy távolságok miatt meglehetősen sok volt a nem gondozással töltött „üres járat". Ez a gondozás minőségének rovására ment. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 24/1969. sz. határozata intézkedett a csengeri járás 1969. augusztus 1-vel történő megszűnéséről. A megszűnő csengeri járás községei közül egyeseket a fehérgyarmati, másokat, a mátészalkai járáshoz csatoltak. Ennek megfelelően a tsz. gondozónőket is. így 1971. december 31 -ére a fehérgyarmati járás tsz-eiben csak óraszámban (26 óra) volt folglakoztatva 5 gondozónő'. A mátészalkai járás területén 4 tsz-gondozónő főfoglalkozásban, 1 fő pedig 4 óraszámban működött. A fehérgyarmati járás területén a gondozottak száma 12 fő, mátészalkai járásban pedig 56 fő volt.

1460 A gondozónők és a gondozottaik száma is évről-évre csökkent. így 1974-re a fehérgyarmati járásban 1 gondozónő 4 óraszámban tevékenykedett. A mátészalkai járásban a 4 főfoglakozású tsz. gondozónő még meg volt. Gondozottainak száma 26.

1461 Azt nem sikerült kideríteni, hogy a tsz gondozónők évenként miért változó ideig voltak foglalkoztatva egyes termelőszövetkzeteknél. Ez a kiforratlanság negatív előjelű gondozást eredményezett. Termelőszövetkezeti gondozónők csak a volt csengeri, illetve a jogutód fehérgyarmati és mátészalkai járásokban működtek hosszú ideig.