Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

munkától. Ez a gondozási forma elsősorban nagyobb településeken jöhet szóba, ahol folyamatosan legalább 15 értelmi fogyatékos igényli a napközi otthoni szolgáltatást úgy, hogy a nyitva tartáson kívüli időben a család továbbra is biztosítja gondozásukat. Az ÉNO szervezetére és működésére az öregek napközi otthoni gondozásra vonatkozó jogszabályokban és irányelvekben foglaltakat kellett alkalmazni az alábbi eltérésekkel: — az ÉNO a gondozásra képes családdal rendelkező, a 16-30 év közötti termelőmunka végzésére képtelen, de az önkiszolgálás részképességével rendelkező, (önállóan étkezik, kisebb segítséggel öltözködik, szükségeleteit jelzi), játékos vagy egyéb foglalkoztatásba bevonható értelmi fogyatékosok nappali gondozását biztosítja; — az ÉNO-ban a gondozottak száma 15-25 fő között lehet; — az ÉNO-ban a gondozást gyógypedagógus, szociális szervező vagy pszichológus vezetésével 2 ápoló-gondozó (szociális otthoni ápoló) és 1 segédgondozó végzi; — mivel az ÉNO legfontosabb célja az, hogy a fogyatékost gondozó családtag napközben felszabaduló ideje alatt hasznos termelő munkát végezhessen, az ÉNO-t nyújtott műszakban reggel 7 h-tól délután 18 h-ig célszerű működtetni. Az ÉNO céljára és feladatára tekintettel csak munkanapokon üzemel. — az ÉNO-ban napi háromszori étkezést kell biztosítani; — az ÉNO igénybevételéért gondozási díjat kell fizetni; — az étkeztetést minden gondozottnak igénybe kell venni; — a napközi otthoni gondozásra szoruló értelmi fogyatékosok képességei az óvodai foglalkozáshoz hasonló tevékenységet tesznek szükségessé. A fogyatékostól nem várható spontán kezdeményezés sem a játékban, sem a foglalkoztatásban. A gondozó személyzetnek állandóan jellen kell lenni és minden tevékenységben cselekvően részt venni. A napirend kialakításánál figyelembe kell venni, hogy olyan játékos foglalkozásokat kell, illetve szükséges végezni, amelyek mozgásigényesek. Szükség van tehát olyan helyiségre, ahol a könnyen mozgatható bútorok elmozdításával a játékos foglalkozásokhoz a szükséges teret biztosítani lehet. Ezt a célt azonban helyettesítheti a helyiséghez tartozó udvar, kert is. Országosan 1982-ben ilyen .speciális napközi otthon még csak Szegeden, Debrecenben és Tatabányán 20-20, és Pécsett 40 férőhellyel működött. Ezek száma 1984-re 8^"a, 1988-ra pedig 23-ra növekedett az országban. A legnagyobb mértékű növekedés 1987-ben volt, amikor a napközik száma csaknem megduplázódott, mert az 1986 évi 10-ről 18-ra emelkedett.

1449