Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

ki, hogy a gondozottak számára ebédlőhelyiség nincs, így kénytelenek kihűlve elszállítani az ebédet. Megállapításaik szerint a hatósági főzőhely fenntartási költsége 89 500 Ft volt. Ebből: személyzet fizetésére 44 200 Ft dologi kiadásokra 45 300 Ft volt előirányozva. A főzőhely létszámkeretét túlméretezettnek ítélték. Ennek oka az volt, hogy nemcsak a napközis gyermekek részére eszközölt főzés kívánt magasabb létszámot, hanem Nagy Erzsébet a Sóstóhegyi kirendeltségen dolgozott a városi igazgatási osztály dolgozójaként, aki illetményét a hatósági főzőhelytől kapta. Szükségesnek tartották biztosítani a megye tervezete szerinti más, szociális vonalon történő felhasználását.

1377 Késő ősszel és a téli hónapokban újra megemelkedett az étkezők száma. Októberben már 97 olyan egyén volt, akiknek az ellátásáról a hatósági főzőhely üzembentartása mellett tudott a város gondoskodni. Ezek csaknem valamennyien szociális otthoni elhelyezésre vártak.

1378 1956. augusztus 1-vel szüntették meg a hatósági főzőhelyet és így eltűnt a város területéről a még régi időkből és az országban ekkor már csak 3 helyen fennálló szociális konyha.

1379 Ezt követően az Irodaházban székelő „Alföldi" Üzemi Vendéglátó Vállalat 16. sz. Üzemegységétől biztosította a város a szociális gondozottak ebédjét, szociális étkeztetés formájában. 2/ Szociális étkeztetés A megyében csak Nyíregyházán működő hatósági főzőhely megszűnésével az étkezés formájában fejlődés következett be azzal, hogy eltűnt a városból a megbélyegző szegényebéd főzés. Most már a város más állampolgáraihoz hasonlóan vendéglátó üzemi egységtől kapták a szociális gondozottak is ebédjeiket. Ezt kihordták, mert a vendéglátó egység nem tette lehetővé az ebéd benti elfogyasztását. A város lakosainak többsége is kihordta. így a szociális gondozottakról a szomszédok esetleg nem is tudták, hogy szociális étkeztetésben részesülnek, ami akkor megbélyegző volt. A város 1958 januárjában 4,80 Ft-ot, áprilistól december 31-ig pedig 5-5,50 Ft-ot fizetett egy ebédért a vendéglátó egységnek.

1380 Ekkor 70-72 között mozgott a Nyíregyházán naponta kiadott ebédjegyek száma,