Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)
kedvezmény adásával kapcsolatos feladatok töltötték ki. E miatt igazi szociális munkát különösen 1955-396l-ig végezni nem tudtak. A kórházi ápolási és mentőszállítási költségek elbírálásával kapcsolatos feladatok ellátásával jelentkező jogosultság az alábbiak szerint jelentkezett: - azoknál a nyugdíjasoknál és családtagjaiknál, akik az évenként igénybevehető kórházi ápolási napokat kimerítették, akik a részükre jogilag biztosított társadalmi szolgáltatásokat kimerítették, azonban anyagi helyzetük nem volt megfelelő és támogatásra szorultak. Az ilyen túlápolási költségeket a tanácsok egészségügyi csoportjai, (osztályai) az alacsony nyugíjra, illetve jövedelemre való tekintettel elengedhették, illetve részletfizetési kedvezményt adhattak. Jogilag lehetőség volt arra is, hogy a tárasdalombiztosítás a szociális alap terhére vállaljon át bizonyos összegű költséget. A kórházi ápolási költségek elengedésére irányuló kérelmek száma 1962-től országos viszonylatban csökkent. Ennek oka: - a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése (mg. termelőszövetkezetek szervezése) - a tbc— s betegekkel kapcsolatos rehabilitáció megindítása volt. 135 " 1 A kérelmek számának csökkenése ellenére Szabolcs-Szatmár megyében még mindig sok kérelem várt elintézésre. A megye e tekintetben az országos harmadik helyen állt. A legtöbb kérelem (bár ekkor már lényegesen lecsökkent számuk az előző évekhez, képest) 1969-ben az alábbi helyeken volt: 1356 Budapest fővárosnál 3442 db. Ennek részaránya az országban működő tanácsokhoz beérkezett összes kérelemhez képest 21,3%, - Borsod megyében 1223 db. Ennek részaránya a kérelmeknek 7,6%-a, - Szabolcs-Szatmár megyében 1031 db. Ennek részaránya az összes kérelmeknek 6,4%-a volt. Az I. fokon eljáró járási városi egészségügyi csoportok, (osztályok) döntéseik meghozatalánál erősen támaszkodtak a községi tanács vezetőinek írásos környezettanulmányon nyugvó javaslatára. Előfordult véleménykülönbség is. A szociális ügyintéző „gyanús" esetekben helyszínen felülbírálta a község javaslalát. A nyírbátori járás volt az egyetlen, ahol az előadó általában elfogadta a községből küldött javaslatot, s ő maga csak a legritkább esetben